Mosolygó arccal fogadott a civilben mérnök szakember, aki kedvtelésből vált gombaszakértővé. Ő volt, akinek tanácsára szükségem volt aznap reggel. Bemutatkoztunk, és – más ügyfele nem lévén – egy vaskos gombászkönyvvel a hóna alatt alapos magyarázásba kezdett, miután a maga elé tett példányokban hamar felismerte a rozsdabarna pókhálós gombákat; szakkönyvéből is megmutatta azoknak több száz fajtáját.

Megköszönve szívélyes, érthető ,,kiszolgálásomat”, otthon azonnal előkerestem két kisebb terjedelmű ismeretterjesztő könyvecskémet, és tüstént tanulmányozni kezdtem azokat. Elsőként Veress Magda Gombáskönyvét (Kriterion Könyvkiadó, Bukarest 1982), majd a Corvin Természetjárók által Gombák, melyeket feltétlenül ismerni kell címmel kiadott (Déva, 2011) kötetet. Utóbbiból idézek gombászó társaim okulására: ,,A pókhá­lósgombák legfőbb tulajdonsága, amint azt a nevük is elárulja, az a finom pókhálószerű hártya, mely főleg a fiatal példányok lemezeit beborítja, de foszlányokban idősebb korban is megmarad, sőt, a tönk felső részén is látható. Közepes termetű, változatos színű, vaskos gombák, melyek közül akadnak ehetőek, de súlyosan mérgezők is. Általános szabályként elmondható, hogy a lila színű pókhálósgombák legtöbbje nem mérgező, ellenben a sárgás-barnás színűek komoly veszélyekkel fenyegetnek...”

Ez csak egy példa arra, hogy miért is érdemes gombavizsgálatot kérni, hiszen sokféle ismeretlen gombát leszedhetünk tájékozatlanságból vagy kíváncsiságból, de nem mindegyik ehető. Gondolom, senki sem akarja saját maga, családja vagy barátai egészségét, életét veszélyeztetni, ezért is köszönöm – a gombákból kevésbé felkészült háromszéki, sepsiszentgyörgyi gyűjtők egyikeként – Zoltán Sándornak és társainak azt a szolgálatot, amelyet mindannyiunk egészsége, életünk biztonsága érdekében négy gombaszakértő hétfőn, szerdán és pénteken a sepsiszentgyörgyi központi piacon teljesít!