Lehet hibáztatni a rendszert, a pedagógusokat, a túlzsúfolt tananyagot, az iskolai programot, de a vizsgákon, próbavizsgákon elért gyenge eredmények eredője, hogy a diákok jó része nem veszi komolyan a tanulást, amolyan lesz, ahogy lesz módon hagyja magát sodródni – összegezhető Kiss Imre véleménye arról, hogy a nyolcadikosok szinte fele, a középiskolai végzősök közel 60 százaléka megbukott a márciusi próbavizsgán.
A megyei főtanfelügyelő tegnap sajtótájékoztatón ismertette a háromszéki részeredményeket, amelyekből kiderült, hét falusi általános iskolában a nyolcadikosok közül senki nem teljesítette az átmenőt, és négy szakközépiskola tizenkettedikesei mind megbuktak a próbaérettségin.
Kiss Imre szerint, amíg a középiskolába be lehet jutni vizsga nélkül, és akkor is, ha a diák megbukik a nyolcadik osztály végi felmérőn, addig nem várható el jó érettségi eredmény a nem tanuló diákoktól. Úgy véli, négy év alatt nem lehet a bukdácsolásból olyan szintre emelni a diák tudását, hogy az elegendő legyen a sikeres érettségihez. A főtanfelügyelő azt mondta, a szakközépiskolában tanító tanárok nagyobb erőfeszítést tesznek tanítványaik előmenetelének javítása érdekében, mint az elméleti iskolákban tanító kollégáik, de a diák együttműködése nélkül ez a munka kudarcra van ítélve.
Kiss Imre az elméleti iskolák diákjainak eredményeivel is elégedetlen. Szerinte sokan nem veszik komolyan a próbavizsgákat, pedig azok jó jelzést adhatnak arról, melyek a hiányosságok, mit kell még pótolni diáknak, tanárnak egyaránt. A márciusi próbaérettségin a sepsiszentgyörgyi Mikes Kelemen Elméleti Líceumban elért 92,2 százalékban sikeres eredménytől a megyeközponti Mihai Viteazul Főgimnázium 57,26 százalékos átjutási arányán keresztül a kézdivásárhelyi Apor Péter Szakközépiskola, a sepsiszentgyörgyi Brâncuși-, egykori Kós Károly- (jelenleg a Puskás Tivadar részeként működik) és a bodzafordulói Bălcescu-iskola nullaszázalékos teljesítményéig igen színes a paletta, amelyek eredőjeként a főtanfelügyelő azt állapította meg, hogy a diákok nem tanulnak eleget, illetve nem veszik komolyan a próbavizsgát.
Nagy hiba, hogy a szülők nem mérik fel, milyen képességeik vannak gyermekeiknek, és nem aszerint irányítják őket adott iskolatípus és szak felé nyolcadik osztály után, így gyakran úgy végzik el a négy középiskolai évet ezek a gyermekek, a tudásuk nem elegendő ahhoz, hogy letegyék az érettségit, maguk sem tudják, mihez szeretnének kezdeni az iskola befejezése után – véli a főtanfelügyelő. Szerinte fontos lenne reálisan mérlegelni, hogy ki mit szeretne és mire vannak meg a képességei, aszerint kellene iskolát, szakot, osztályt választani elméleti és szakközépiskolában, művészeti és egyéb hivatásszerű ágazatban, valamint hároméves szakiskolában.
Újságírói kérdésre válaszolva, miként az oktatási minszter javaslata szerint jó lenne-e a többtípusú érettségi bevezetése, Kiss Imre elmondta, ha a szakközépiskolai diákoknak lehetőségük lenne egy számukra külön szervezett érettségin részt venni, minden bizonnyal többen vizsgáznának sikeresen, mint jelenleg, és a sikerélmény sokat jelenthetne továbblépésük szempontjából, de szerinte nem szabadna őket kizárni abból, ha jól tanulnak, jelentkezhessenek az elméleti iskoláknak előírt érettségire, és ha megszerzik azt az oklevelet, felvételizhessenek egyetemre. Aki tanul, legyen nyitva minden kapu számára, aki nem tanul, annak legyenek korlátozottabbak a lehetőségei – összegezhető a főtanfelügyelő tegnapi értékelése.
