Nem csoda, hogy a Csoda... címet adták az idei Kőrösi Csoma Sándor Napokra meghirdetett képzőművészeti pályázatnak: hiszen maga a rendezvény önmagában is egy csoda, de igazából az a legnagyszerűbb, hogy immár harmincadik kiadásához érkezett el. És most már Gazda József személyében nemcsak egyszemélyes mozgatója van a rendezvénynek – bár továbbra is ő a szellemi mindenese –, hanem a kovásznai és megyeszékhelyi kulturális intézmények is felsorakoztak mögé – amit Háromszék folyamatosságában talán legrégibb művelődési rendezvénye meg is érdemel.
A Kőrösi Csoma Sándor Napok kezdettől fogva a magyarságkutatást tűzte ki céljául, ennek megfelelően idei kiadása is tudományos konferenciával kezdődött, a mostani értekezlet témája: a magyarság rétegei.
A rendezvény a Kőrösi Csoma Sándor nevét viselő kovásznai líceumnak is alkalmat szolgáltat arra, hogy kitüntesse legjobb diákjait és pedagógusait, az iskola 2009-ben alapított Pro Csoma Sándor Egyesülete idén Bede Emese matematika szakos tanárnőt, aligazgatót tartotta érdemesnek a Kőrösi-díjra, az elemisták korosztályában Becsek-Nagy Attila és Molnár Fanni, a középiskolai tagozaton Irinca Ciambur és Pap Előd, a legnagyobbaknál Csősz Csongor, Briana Tivu és Maria Cristina Enea vehette át az oklevelet és emlékérmet.
A díjátadó egyben az iskola ünnepe is, a Művelődési Központban csütörtök délután tartott gálán bemutatkoztak a nagyszámú közönség előtt a különféle versmondó versenyeken kiemelkedő eredményeket elért diákok, illetve a líceum tánccsoportjai is.
A csütörtök délután a Kádár László Képtárban tartott tárlatmegnyitón üdvözlőbeszédében B. Hegedüs Katalin, a Nemzeti Művelődési Intézet kommunikációs igazgatója a Kőrösi Csoma Sándor Napok többszörös csodavoltát emelte ki, de csodának nevezte azt is, hogy rohanó, digitalizált világunkban mindig akadnak emberek, akik előveszik az ecsetet, a ceruzát, és azzal dolgoznak: alkotnak. Zárszavában arra kérte a hallgatóságot, ki-ki a saját eszközeivel tegyen nemzeti kultúránk megmaradásáért. A kiállítás kurátora, Kányádi Iréne művészettörténész gondolatait Vécsi Nagy Zoltán, az Erdélyi Művészeti Központ vezetője, a pályázatot elbíráló zsűri tagja tolmácsolta.
Kányádi Iréne szerint a tárlat anyaga mindennapjaink keresésének, harcainak, kudarcainak és győzelmeinek a műalkotásokban megtestesült gyümölcseit, a csodákat célozza meg, ezért az alkotások az emberi és művészi megélésnek őszinte és mély kikristályosodásai. Kiemelte ugyanakkor, hogy az immár 28. Csoma-tárlat nemzetközileg ismert és igényelt szintre nőtte ki magát, ennek egyik bizonyítéka, hogy nem csupán Erdélyből és Magyarországról, hanem Svédországból, Ausztriából és Kanadából is küldtek a pályázatra munkákat. A mennyiségi ugrás – több mint 90 alkotásból kellett válogatnia a zsűrinek – egyben minőségi változás is az elmúlt évekhez képest, a technikai sokszínűség, az igényesen kivitelezett munkák, az ötletes, egyedi alkotások mind azt támasztják alá, hogy a tárlat hiánypótló, igény van rá, tehát jövője is biztosított, összegzett Kányádi Iréne, végezetül külön méltatta Gazda Józsefnek azt a fáradhatatlan és önzetlen munkáját, amellyel 27 éven át szervezte a Csoma-tárlatot.
Dimény András képzőművész, a zsűri egy másik tagja elmondta, a két díjat az egyszerű, letisztult munkák érdemelték ki: a Kőrösi Csoma Sándor-díjat Szigeti G. Csongor A Szem 4.0 című alkotása, a Szentimrei Judit-díjat Szabó Anna Mária Azon a helyen című festménye kapta, a két fiatal képzőművész emellett egyéni kiállításon is bemutatkozhat a kovásznai közönség előtt.
A Kőrösi Csoma Sándor Napok tudományos konferenciáin elhangzott előadásokat kötetbe gyűjtve a következő év rendezvényén mutatják be, a tavalyi konferencia témája Tegnapi és mai magyarság volt – a 44 szerző kutatásait összegyűjtő, azonos címet viselő kötetet annak szerkesztője, Ferenczné Szőcs Éva ismertette. A kettős eseményen felléptek a Kőrösi Csoma Sándor Diákszínpad diákjai is.
