Iliescut és két, még életben lévő feltételezett bűntársát 862 ember halálát és 2150 ember sebesülését okozó katonai diverzió megszervezésével vádolják. Az ügyészek szerint 1989 decemberében, Nicolae Ceauşescu kommunista diktátor elűzése után az állam politikai és katonai vezetését a Ion Iliescu vezette Nemzeti Megmentési Front Tanácsa (CFSN) ragadta magához, amely hatalmának legitimálása érdekében rémhírkeltéssel provokált ki fegyveres összetűzéseket. Iliescut és Gelu Voican Voiculescut, a CFSN kormányfőhelyettesét szándékos – a televízió adásában és közleményeiken keresztül terjesztett – félretájékoztatás és rémhírkeltés, illetve a Ceauşescu házaspár kivégzéséhez vezető diverzió megszervezése miatt küldte bíróság elé az ügyészség.

A harmadik vádlott Iosif Rus, a légierő volt parancsnoka, aki a vádhatóság szerint az Otopeni repülőtéren egymás ellen vezényelt katonák által rendezett, 48 ember halálát okozó vérfürdő kiprovokálásáért felelős.

A „forradalom perében” időközben bekövetkezett halála miatt nem lehet bíróság elé állítani Nicolae Ceauşescu volt kommunista diktátort, Iulian Vlad tábornokot, a hírhedt Securitate utolsó parancsnokát, Vasile Milea, Nicolae Militaru és Victor Atanasie Stănculescu tábornokokat, akik az 1989-es sortüzek idején, illetve a forradalom napjaiban töltötték be a nemzetvédelmi miniszteri tisztséget – közölte a vádhatóság. A diktátor házaspár elmenekülése utáni első ideiglenes kormány 1989. december 26-án kinevezett (majd 1991 szeptemberében bányászjárással leváltott) volt miniszterelnöke, Petre Roman esetében – aki tavaly még a gyanúsítottak listáján szerepelt – a katonai ügyészség ejtette az emberiesség elleni (elévülhetetlen) bűncselekmények vádját, mivel nem talált egyértelmű bizonyítékokat bűnösségének igazolására.

A vádhatóság szerint 1989. december 22-e (a diktátor menekülési kísérlete után) és 30-a között mintegy 12 600 000 töltényt lőttek ki Romániában. Korábbi – nem hivatalos – adatok szerint a temesvári református parókia elől indult, Nicolae Ceauşescu kommunista diktátor bukásához vezető 1989-es forradalom napjaiban 1142-en vesztették életüket és 3138-an sebesültek meg – túlnyomó többségük a diktátor elűzése után, amikor a lakossággal elhitették, hogy „terrorista” mesterlövészek lövöldöznek az utcákon Ceauşescu hatalmának helyreállítása érdekében. Az 1989-es aktákat három éve porolták le a katonai ügyészek, miután az Emberi Jogok Európai Bírósága elmarasztalta Romániát, amiért nem szolgáltatott igazságot a forradalom sebesültjeinek, illetve a halálos áldozatok hozzátartozóinak.

A 89 éves Iliescu ellen korábban már vádat emeltek az 1990. júniusi bányászjárás során történt erőszakos cselekmények ügyében is. Ebben a perben még nem született ítélet. A jelenleg visszavonultan élő politikus, aki egy hete szívműtéten esett át, 1990 és 1996, illetve 2000 és 2004 között volt Románia államfője.

Voiculescu szerint abszurditás

Abszurditásnak nevezte a forradalomdossziét Gelu Voican Voiculescu, az 1989-es Romániai Decemberi Forradalom Intézetének igazgatója, aki szerint semmiféle dokumentum nem igazolja, hogy a Nemzeti Megmentési Front Tanácsának tagjai 862 személy halálát okozták volna, és „egy forradalmat nem lehet vád alá helyezni”. Voiculescu úgy nyilatkozott: várható volt a vádemelés az 1989-es forradalom ügyében, ugyanakkor kifogásolta, hogy Augustin Lazăr legfőbb ügyész tette meg a bejelentést, neki ugyanis „nincs jogalapja megjelenni a nyilvánosság előtt”. A volt kormányfőhelyettes azt mondta: „mi elméletileg hatalmon voltunk, de gyakorlatilag nem éltünk a hatalmunkkal december 22-ét követően, csak december 27-én kristályosodtak ki a dolgok, akkor nevezték ki a kormányt, az állami struktúrákat és így tovább”; szerinte a legtöbb halálos áldozat december 25-e előtt volt, „az események ellenőrizhetetlen sodrásának eredményeképpen”.