Háromszéken eddig szinte ismeretlen témáról, a klímavédő takarmányok használatáról folyt tanácskozás az elmúlt héten a megyeszékhelyi inkubátorház gyűléstermében. A megbeszélésen egy magyarországi, takarmányokat előállító cég stratégiai vezetője, Péter János, valamint a Kovászna Megyei Szarvasmarha-tenyésztők Egyesületének elnöke, Ötvös Mózes és alelnöke, Jákó Tibor vett részt, jelen voltak a Székelyföldi Gazdaszervezetek Egyesülete falugazdász-hálózatának képviselői is. A szakmai megbeszélést Deák Gyöngyvér, a Közép-európai Gazdaságfejlesztési Hálózat Nonprofit Kft. sepsiszentgyörgyi irodájának vezetője kezdeményezte és moderálta.
A háromszéki fejőstehén-állomány helyzetét Ötvös Mózes ismertette. Elmondta, a tej eladási ára és a támogatások jelentik a gazdák bevételét. Ahhoz, hogy ténylegesen jövedelmező legyen egy tehenészet, legalább 15–20 fős fejősállomány szükséges, a tej literenkénti ára pedig legalább 2 lej kellene hogy legyen – emelte ki. Azt is hangsúlyozta, az ágazatban egyre nagyobb az emberhiány, így a gépesítés elengedhetetlenné vált. Elmondta: az unió egyes országai arra törekednek, hogy csökkenjen az uniós tejtámogatás értéke. Ebbe nem lehet beleegyezni, támogatás nélkül a hazai, de a magyarországi tejtermelők is csődöt mondanának – mondta Ötvös.
Jákó Tibor a gidófalvi szarvasmarhatartókról szólva elmondta, egyesületbe tömörültek, naponta több mint 2200 liter tejet adnak le a falu tejcsarnokában. A tejet a megye legnagyobb tejfeldolgozó üzeme veszi át, de a gazdák rugalmasok, annak adják a tejet, aki jobban fizet – hangoztatta.
A magyarországi Békés megyében, Szeghalmon működő, dr. Kádár Gyula nevével fémjelzett takarmánygyártó cégről szólva Péter János elmondta: 2000-től kutatják, tanulmányozzák a bendő működése és a tejtermelés közötti kapcsolatokat. Kutatásaik során kimutatták többek között azt is, hogy a helytelen takarmányozás során a szarvasmarhák bendőjében olyan melléktermékek termelődnek, mint például a környezetre káros metán. A nem megfelelő rost-abrak arány eredményeként az állat nem tudja hatékonyan értékesíteni a tápanyagokat, s emiatt számos káros mellékhatás is (többek közt acidózis) felléphet – fejtette ki.
Az általuk szabadalmaztatott húshasznú, illetve tejelő marháknak, juhoknak, kecskéknek, bivalyoknak, wagyu marháknak célirányosan kifejlesztett klímavédő takarmányok alkalmazásával javul az energiamérlege, immunitása, javulnak más anyagforgalmi paraméterek is. Alapelvük, hogy „egészséges állatokkal, természetes alapú terményekkel takarmányozzunk, hogy az mindenképpen nyereséges legyen, szigorú minőségbiztosítás mellett” – összegzett.
A megbeszélésen részt vevő háromszékiek javasolták: akkor lehet meggyőződni egy takarmány hasznosságról, ha azt helyben is tesztelhetik az állattenyésztő gazdák, így jó lenne, ha a takarmányokat előállító cég néhány háromszéki gazdaságnak kísérleti céllal biztosítana termékeiből. Péter János nem zárkózott el a kezdeményezéstől, konkrétumokról a néhány hét múlva újból esedékes találkozón fognak beszélni.
