Az Istenben bízó ember szívét és lelkét húsvét ünnepén csak öröm és igazi életkedv töltheti be. A mi tájainkon a tél hideg évszaka után vajúdva megújul a természet, és évről évre hirdeti, hogy minden élni akar. Húsvét ünnepének a nagy üzenete is ez: az élet győzelme az elmúlás felett. A Magyar Unitárius Egyház püspökének ösztönző szavaival indítjuk összeállításunkat, amelyben az erdélyi magyar történelmi egyházak vezetőinek húsvéti pásztorleveléből válogattunk gondolatokat.

Bálint Benczédi Ferenc így folytatja: Húsvét ezt a győzelmet hirdeti. Jézus ezt a nagy isteni igazságot hozta közel hozzánk. Életében és kínszenvedésében ez adott erőt számára. Húsvét igazolja, hogy nem a nagypénteki gyász, a feketeség uralta el a világot! Nem az emberi nagyot akarás és mindenen uralkodó vágy diadalmaskodott! Nem a tagadás és az árulkodás lett a győztes! Nem az elválás, a sír tátongó üressége maradt a tanítványokkal! Nem a sötétség, hanem az élet fénye és ragyogása győzedelmeskedett – magyarázza az unitárius püspök. Arra biztat: Húsvét ünnepén az ember a benne lakozó lélekre figyeljen, gondolatait rendezze, és kérdezze meg magától, a mellette élőtől, hogy látja-e húsvét ünnepén az Urat. Tudjon úgy tovább dolgozni és napjait tölteni, hogy azt igazolja: kereszténységünk nem látszat, hanem valóság, amely Jézus tanításán és példaadásán alapszik.

Húsvét Jézus feltámadásának ünnepe, s az ebből az alkalomból küldött körlevelében Jakubinyi György, a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye érseke írja: Olyan egyedülálló Krisztus feltámadása, hogy azóta is a húsvéti örömhír szent hitünk alapvető igazsága, mindennapi életünk bizonyossága és az örök boldogság reménysége. Arra ösztönöz: gyakoroljuk az irgalmasság lelki és testi cselekedeteit, tegyünk tanúságot mindennapi keresztény életünkkel a feltámadás mellett.

Szervátiusz Tibor: Székely piéta

Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke Isten az élet pártján áll című pásztorlevelében kifejti: Sokan a feltámadást valami messzi, távoli jövőre vonatkozó eseménynek tekintik. Pedig a mostani életünkhöz, a mindennapjainkhoz van igazán köze. Mert Isten feltámasztó erejének hatalma elhengeríti előlünk a lehetetlenségek köveit, hogy szabaddá váljon számunkra az út. Hogy ne legyen számunkra zsákutca a földi élet. Az üres sír azt hirdeti: Isten nem a halál, hanem az élet pártján áll. Belénk teremtette az életösztönt, és az utolsó pillanatig küzd a halál ellen. Miközben a modern ember a feltámadást képtelenségnek tartja, közben figyelmen kívül hagyja azt, hogy úgy vagyunk teremtve: szívünk soha nem tud belenyugodni a halál gondolatába. Az Úr az élet Istene, nem a halálé. Ő nem halálra szánt bennünket, hanem Jézus feltámasztása által meghívott minket az örök életre. Viselkedjünk ehhez méltó módon, természetesen, ahogy a bennünk lévő életösztön diktálja – szól a felhívás, majd a református főpásztor megállapítja: Jézus húsvétkor a feltámadás által legyőzte a halált, így többé nem a halállal szemben menetelünk, hanem valljuk: minden múló perc hozzá visz közelebb.

Az élet, a Krisztus feltámadásában számunkra is felkínált és lehetővé tett örök élet átragyog a halálon át. A húsvéti örömhír igazi, ragyogó, valóság-illatú összefoglalása is lehetne ez a gondolat – írja Adorjáni Dezső Zoltán, a Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház püspöke A halál közepette is körülvesz az élet című üzenetében. Aztán felteszi a szónoki kérdést: Miért, mi célból támadt fel Krisztus a keresztre feszítést követő harmadik napon? Meg is válaszolja: A cél a mi életünk, az az élet, amit Istennél, Istennel való zavartalan közösségben élhetünk, ami túllépi a tér és idő, a végesség és mulandóság határait. Húsvét történetében nem az a hangsúlyos, hogy honnan támadt fel Krisztus – a halálból –, hanem az a lényeges, hogy hová támadt fel: a mi szívünkbe – magyarázza a főpásztor.

Munkácsy Mihály: Golgota (részlet)

Áthelyeződik a feltámadás iránya az ember lényének legmélyebb belsejébe. Pál apostol kifejezi óhaját a keresztény gyülekezet irányában: „a Krisztus lakjék szívetekben a hit által”. (Ef 3,17) Íme a feltámadás modern keresztény misztikus értelmezése. Az első feltámadás, a hitben való megújulás misztikus képe: az ó ember meghal és feltámad a Krisztusban megújult új ember. Adorjáni Dezső Zoltán leszögezi: Ha nincs jövőképünk, akkor az életünk nem egyéb, mint monoton, egyhangú gyaloglás a biztos megsemmisülés, a meghalás felé. Ha gyülekezeteinknek nincs Krisztusban gyökerező jövőképük, akkor a számszerű apadást máris megelőzi a lélekben való haldoklás. Ebből az apátiából ráz fel bennünket húsvét örömhíre: van jövőnk, van tervünk, van életünk Krisztusban, aki értünk meghalt a kereszten és harmadnapon értünk feltámadt a sírból. Ezért a haldoklás közepette is, a halál torkában is hisszük: körülvesz az Élet – írja az evangélikus egyházfő.

Összeállította: SZEKERES ATTILA