Nem verték nagydobra, és a jeles naphoz képest is késve nyílott meg a kiállítás. Pedig megérdemli a hírverést. Ami meg a csúszást illeti: egyszerre nem lehet az ember két helyen.
A vers ihlette kép (festmény, grafika, fotográfia, bármi) régi találmánya az emberiségnek, nem mondható tehát, hogy újszerű lenne a kézdivásárhelyi Nagy Mózes Elméleti Líceum és a sepsiszentgyörgyi Mikes Kelemen Elméleti Líceum diákjainak-tanárainak az a kezdeményezése, hogy versekhez pászított rajzzal ünneplik a magyar költészet napját. Történik mindez immár néhány esztendeje, az emígy létrejött alkotásokat kis kiállításon mutatják be – szóval hagyománnyá vált a Kézdivásárhely–Sepsiszentgyörgy tengelyű vers-rajz párosítás.
Idén a rendezvény mozgatói – Koszta Ervin a Nagy Mózesnél, Haszmann Júlia Réka a Mikes Kelemennél – újabb szintre fejlesztette a vetélkedőt, igazi kihívássá alakítva azt: bevonták a szervezésbe Török Katalint, a Mikes-iskola magyartanárát, aki felkérte diákjait, hogy a KAF (Kovács András Ferenc) és Fekete Vince haikuira született képekről – nem ismervén az eredeti verset – írják meg a saját haikuikat.
És ebből a hármasból született aztán a múlt héten a sepsiszentgyörgyi Kónya Ádám Művelődési Házban megnyílott kiállítás, díjazással, szavalással, még diákok által megzenésített versénekléssel is. Az egyedi esemény csendben, mondhatni házon belül zajlott le, az eredmény – a tárlat – még látogatható. Érdemes megnézni: néhány kis gyöngyszemet rejt a kiállítás. Versben, képben egyaránt.
