Törökország archívumai nyitva állnak az örmény népirtás kérdésének kutatói előtt – mondta Recep Tayyip Erdoğan török elnök tegnap az ankarai államfői palotában egy történelmi szimpóziumon annak kapcsán, hogy április 24. az örmény népirtás emléknapja.
Törökország határozottan tagadja, hogy az első világháború végnapjaiban az Oszmán Birodalomban az örmények ellen elkövetett gyilkosságok népirtásnak minősülnének. Erdoğan egyúttal arra szólította fel Örményországot, valamint a többi olyan államot, amely rendelkezik anyagokkal a kérdéssel kapcsolatban, hogy szintén tegye hozzáférhetővé az archívumait. „A dokumentumokat az illetékesekkel vizsgáltassuk meg, majd mi, politikusok a kutatás eredményeiről beszélgessük” – szorgalmazta.
A török államfő hangsúlyozta: aki meg akarja találni az igazságot, Törökország archívumai nyitva állnak előtte. Ankarának nincs titkolnivalója – nyomatékosította.
Törökország vitatja, hogy mai területén és az Oszmán Birodalomban az örmény közösség népirtás célpontja volt. A halottak 1,5 millióra becsült számát sem ismeri el, s azt állítja, hogy 300–500 ezer örmény az első világháborús harcok áldozatává vált.
Az örmény közösség április 24-ét tartja az örmény népirtás kezdőnapjának, mert 1915-ben ezen a napon, a „vörös vasárnapon” vettek őrizetbe Mehmed Talat akkori belügyminiszter utasítására Konstantinápolyban mintegy 250 örmény értelmiségit és közösségi vezetőt, akiket Ankara környékére hurcoltak, és többségüket később meg is gyilkolták.
Törökország 1991-ben elismerte ugyan Örményország függetlenné válását, a felek azonban diplomáciai kapcsolatot máig nem létesítettek egymással. A két szomszédos ország között közvetlen kereskedelmi kapcsolat nincs, határátkelő nem üzemel, a határ még a vasúti forgalom előtt is le van zárva.
