Elfogadta a képviselőház a büntető törvénykönyv (Btk.) és büntetőeljárási törvénykönyv (Betk.) azon módosításait tegnap, amelyek nem akadtak fenn az alkotmányossági szűrőn. A kormánykoalíció arra hivatkozva dolgozott ki átfogó büntetőjogi reformot, hogy senkit sem szabad ártatlanul büntetni, az ellenzék és Klaus Iohannis államfő szerint viszont a módosításokkal a kormányoldal „bűnözők paradicsomává” teszi az országot, és egyetlen célja, hogy meggátolja korrupt politikusainak felelősségre vonását. A tervezeteket az RMDSZ 13 és és a nem magyar kisebbségi frakció 8 tagja is megszavazta.
Márton Árpád képviselő felszólalásában kifejtette: az RMDSZ megszavazza a büntetőeljárási törvénykönyvet érintő tervezetet, ez esetben ugyanis tulajdonképpen az alkotmánybíróság által alaptörvénybe ütközőnek ítélt cikkelyek törléséről van szó. „Nem áll jogunkban egyéb módosításokat eszközölni. (...) Csak az alkotmányellenes cikkelyeket töröljük, és ezt mi meg fogjuk szavazni” – jelentette ki.
A büntető törvénykönyv módosításai kapcsán az RMDSZ-es törvényhozó azt mondta: bizonyos cikkelyeket a taláros testület határozata értelmében újra kellett volna fogalmazni, ehelyett azonban törölte ezeket a különbizottság, és ezzel szerinte tévedett a testület. Márton Árpád érvelése szerint ez esetben sem tudnak az alkotmányellenesnek ítélt cikkelyek kiiktatása ellen voksolni.
A Btk.-módosítás egyebek mellett csökkenti az elévülési határidőket és megszünteti a hivatali gondatlanság büntethetőségét. A tavaly megszavazott Betk.-módosítások kevesebb mint fele jutott át az alkotmányossági szűrőn és került be a most elfogadott törvénytervezetbe, köztük az az előírás, amely szerint csak azokkal a feljelentőkkel köthető vádalku, akik az elkövetéstől számított egy éven belül tanúskodnak egy bűncselekményről.
Az eljárásjogi módosítások korlátoznák a sajtó hozzáférését bizonyos információkhoz a bűnvádi eljárás során, amennyiben pedig közérdekű volta miatt mégis nyilvánosságra hozzák egy ügy részleteit, börtönbüntetéssel sújtanák azt a köztisztviselőt, aki bűnösként állít be egy gyanúsítottat a jogerős ítélet előtt.
A Btk. és a Betk. számos előírását a kormánykoalíció már tavaly nyáron módosította, de Klaus Iohannis és az ellenzék óvásának helyt adva az alkotmánybíróság mindkét törvénykönyv esetében alaptörvénybe ütközőnek minősítette a módosítások jelentős részét. Mivel az igazságügyi törvények módosítási folyamata már csaknem két éve húzódik, és nyilvánvalóvá vált, hogy az államfő továbbra is minden rendelkezésére álló eszközzel hátráltatni fogja ezeket, az SZDP végrehajtó bizottsága tavaly decemberben úgy döntött, hogy sürgősségi kormányrendelettel lépteti hatályba legalább azokat a módosításokat, amelyek nem akadtak fenn az alkotmányossági szűrőn. A kormány ezen szándékát azonban nemcsak az ellenzék, hanem az Európai Unió vezető tisztségviselői is a jogállamiság elleni támadásnak minősítették, és szankciókat helyeztek kilátásba arra az esetre, ha Románia sürgősségi rendelettel módosítja a büntetőjogot. Ettől egyébként Tudorel Toader igazságügyi miniszter is ódzkodott, ezért az SZDP múlt héten megvonta tőle a bizalmat, a Btk.- és Betk.-módosítást pedig most sürgősségi eljárással fogadta el a parlament.
Kihirdetésüket azonban további alkotmányos óvásokkal hátráltathatja az államfő és az ellenzék, a jogszabályba ugyanis nemcsak azok az előírások kerültek be, amelyeknél az alkotmánybíróság elutasította az óvást, hanem több olyan is, amelyek ellen még nem emeltek alkotmányossági kifogást.
