Államközi egyezményt megsértve, kétes jogi és közigazgatási eszközökkel állított fel világháborús emlékművet és 52 román katonai keresztet a Bákó megyei Dormánfalva (Dărmănești) város önkormányzata a Csíkszentmártonhoz tartozó úzvölgyi magyar katonatemetőben. A történtekről, valamint a május 17-re nagyszabású, katonai felvonulással tervezett avatóról a Székely Virtus Hagyományőrző Egyesület számolt be hétfőn. Az ügyben Hargita Megye Tanácsa közigazgatási úton próbál ellenlépéseket tenni, Kelemen Hunor az RMDSZ elnöke a kormányfőhöz fordult, az Erdélyi Magyar Néppárt közigazgatási bíróság elé viszi a kérdést, a Magyar Polgári Párt pedig diplomáciai úton lép fel.
A hagyományőrző egyesület közlése szerint a Bákó megyei város önkormányzata már múlt év végén megtette az első lépéseket a román katonasírok keresztjeinek és egy ortodox keresztet mintázó I.-II. világháborús emlékmű felállításához. Értesüléseik szerint a közbeszerzési eljárást már december 21-én meghirdették az országos elektronikus rendszerben, még jóval azelőtt, hogy március 3-án a helyi képviselő-testület jóváhagyta volna azt a határozatot, amely a község közigazgatási területévé minősíti át a „nemzetközi katonatemetőt”, illetve rendelkezik a román parcella létesítéséről. A civilek továbbá rámutatnak: nem tudni, hogy a szükséges engedélyeket kibocsátotta-e az önkormányzat, az építkezés viszont már március végén elkezdődött, és már állnak a keresztek és az emlékmű is. A civil szervezet szerint a román védelmi minisztérium tagadja, hogy tudomása lenne a temető „elrablásáról” a Bákó megyei hatóságok azonban a védelmi minisztériumra hivatkoznak.
A Hargita Megye Tanácsa honlapján közzétettek szerint Borboly Csaba önkormányzati elnök magánszemélyként fordult közérdekű adatigényléssel a moldvai város vezetőségéhez, információt kérve a katonatemetőben felállított emlékművet illető közbeszerzési eljárásról és építkezési engedélyről. A közlés szerint Gergely Andrással, Csíkszentmárton község polgármesterével együtt még akkor megtették az első közigazgatási lépéseket, amikor az emlékműállítás tervéről értesültek. „A községvezető előzetes beadványt nyújtott be a szomszéd megye prefektusi hivatalához, ugyanakkor a megyei tanács elnöke hetekkel ezelőtt kérte Andrei Jean-Adrian Hargita megyei prefektust, hogy lépjen fel az ügyben. Bákó Megye Tanácsához is fordult ezzel kapcsolatban, miszerint ne továbbítsák a dormánfalvi határozatot a kormánynak kihirdetésre, amíg a vita nem rendeződik” – fogalmaznak.
Szerdán Winkler Gyula Európai Parlamenti képviselő és Tánczos Barna szenátor látogattak Borboly Csaba meghívására a katonatemetőbe.
A Hargita megyei önkormányzat közlése szerint a látogatást az indokolta, hogy az elmúlt munkaszüneti napokban Dormánfalva önkormányzata telekkönyveztette a katonai temetőt és sírhantokat, síremlékeket állított az I. világháborúban elhunyt magyar katonák sírjára, illetve az említett emlékművet a bejárat közelében.
Gergely András ismertette a temető történetét, egyebek mellett tisztázva, a világháborúkban elhunyt román katonákat nem oda temették el, ezért is indokolatlan Dormánfalva részéről a „térfoglalás”. Winkler Gyula a Genfi egyezményt idézte fel a történtek kapcsán, mely megállapodás egész Európa területén szabályozza az emlékhelyek, a hadi temetők gondozását. Az EP-képviselő szerint mind megyei, mind országos, mind nemzetközi szinten fellépnek az elkövetkezendőkben, állítása szerint ezek a lépések már elő vannak készítve. Tánczos Barna szerint a parlamentben Korodi Attila képviselőházi frakcióvezetővel közösen emelnek szót az ügyben, de a nemzetközi fellépésre is szükség van. Borboly Csaba ismertette a telekkönyvezés tényét, hozzátéve: azért kérte ki a dokumentumokat, hogy tisztázzák, törvényesen sikerült-e ilyen gyorsan lebonyolítani az eljárást.
Kegyeletsértés és erőfitogtatás
Gergely András, Csíkszentmárton polgármestere az MTI-nek adott nyilatkozatában önkényesnek, kegyeletsértőnek, és hatalomfitogtatónak nevezte a dormánfalviak temetőfoglalását. Az úzvölgyi katonatemető 2007 óta szerepel az általa vezetett község leltárában, a település vagyonát pedig legutóbb 2010-ben erősítette meg a kormány egy határozattal.
A temetőt az 1916-os román betörésben, majd a románokat kiszorító csatákban elesett osztrák-magyar katonák számára létesítették 1917-ben. Az ott elhantoltak többsége a 39-es kassai hadosztály katonája volt, de német katonák, valamint a 10-es miskolci hadosztály elhunyt hősei is nyugszanak a temetőben. A polgármester szerint a temetőt az elmúlt években az önkormányzat forrásaiból, a magyar honvédelmi minisztérium és magánszemélyek adományaiból újították fel. Néhány éve a II. Világháború hőseinek emlékére épült a temető közepén levő emlékmű. A munka még nem fejeződött be. A román katonáknak állított betonkeresztek egy részét most a temető sétányára, másik részét a magyar katonák még meg nem jelölt sírjaira állították.
Gergely András az úzvölgyi csatákban elesett román katonákra nézve is sértőnek találta, hogy nem ott létesítettek számukra emlékhelyet, ahol ténylegesen nyugszanak. „Ha megkeresnek bennünket, hogy az itt elesett román katonáknak is emléket szeretnének állítani, lehetett volna találni valamilyen megoldást. Itt azonban nem az volt a lényeg, hanem, hogy belerúgjanak a magyarokba, hogy meggyalázzanak egy számunkra szent kegyeleti helyet” – fogalmazott. Borboly arra kért mindenkit, ne engedjünk az uszításnak, ne hagyjuk, hogy provokátorok indulatokat gerjesszenek, etnikai feszültséget szítsanak.
Egységes tiltakozás
Levélben fordult Kelemen Hunor, a RMDSZ elnöke Viorica Dancilă kormányfőhöz, melyben azt kérte, hogy az ügy tisztázásáig közigazgatási úton állítsa le a katonatemető átalakítását. Az elnök politikailag tűrhetetlennek, közigazgatásilag törvénytelennek tartotta, hogy román katonasírok parcelláját a temető tulajdonosának engedélye nélkül hozták létre. „Mindenkinek joga van emlékhelyet állítani és megemlékezni, azonban határozott meggyőződésünk, hogy egyetlen emlékhely-állítás vagy megemlékezés sem sértheti egy közösség érzékenységét és méltóságát” – fogalmazott.
Az ügyben a Mikó Imre Jogvédő Szolgálat illetékesei is megszólaltak, közleményükben egyebek mellett felhívják a figyelmet arra, hogy a terület egy 1968-as törvény alapján Csíkszentmárton községet illeti meg, ennek ellenére máig nem sikerült rendezni a határvitát. A mostani lépés pedig több szempontból is kétes jogi hátterű, kizárólag rosszindulatú és erkölcstelen eltulajdonításnak tekinthető, ráadásul kormányközi egyezményt is sért.
A Magyar Polgári Párt (MPP) kegyeletsértőnek és történelemhamisítónak tekinti a beavatkozást, mely által a magyarság „nemzeti ellenállásának és megmaradásának az egyik utolsó jelképe” vész el végleg. Közölték, hogy levélben tájékoztatták a történtekről a magyar honvédelmi minisztérium illetékes államtitkárát, kérve a Románia és Magyarország közötti egyezmény vonatkozó előírásainak betartatására.
Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöksége szerint a többszörösen törvénytelen temetőfoglalás a magyarországi román és a romániai magyar hadisírok jogi helyzetéről 2008-ban kötött román-magyar államközi megállapodást is súlyosan megsértette. Az eset híven tükrözi, hogy Románia nem jogállam. Ennek ellenére a jog eszközeinél maradnak, és közigazgatási bírósági eljárását kezdeményeznek Dormánfalva önkormányzata ellen, hogy semmisítsék meg a „területrablást szentesítő helyi önkormányzati határozatot”.
