Vass elmondta, Kézdivásárhely környékén a torjai úton és a gyárak háta mögötti részen pusztított leginkább a jégeső, a borsószemnyi jegek 4-5 centi vastagságban borították a talajt. Ő maga 12 hektáron gazdálkodik, 1,45 hektáron termel hagymát. Hagymakultúrája egy harminc áras területen teljesen elpusztult, a fennmaradt részen a kár 60 százalékos, 12 ezer lejt fektetett be, ez a pénz gyakorlatilag elveszett – számolt be a falugazdász. Súlyosbítja helyzetét, hogy egy korábbi pályázata során vállalt zöldségtermesztést, így most a hagyma helyett zöldséget kell vetnie. Ennek azonban nincs olyan biztos piaca, mint a hagymának – ecsetelte Vass.

Beszámolt arról is, hogy a szomszédjában termelő Kovács Miklós-Kelemen, aki 25 hektáron gazdálkodik, 4,5 hektáros hagymakultúrájából 1,6 hektárnyit veszített el, a kár 14 ezer lej. Kovács úgy látja, a károsult területen már csak káposztát termelhet, de az új kultúra létesítése további, előre nem látott kiadásokat eredményez.

Vass szerint szerda reggel kézdivásárhelyi udvarán még állott a jég. Szemügyre vette a határt, sok mélyebb fekvésű helyen víz alá került a burgonya, néhol a pityókasor nem is látszott ki a víz alól. Az esővíz nem tűnik el gyorsan, így a pityóka csirázásával is gondok lehetnek – értékelte a falugazdász.

Könczei Csaba, a Kovászna Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője szerdán érdeklődésünkre elmondta: május elseje szabad nap a hivatalban, így egyelőre nem tud adatokkal szolgálni a jégeső okozta károkról. Azt mindenképpen javasolta: a kárt szenvedett gazdák mielőbb jelentsék az esetet a polgármesteri hivataloknál. Ezt követően összehívják a helyi kárfelmérő bizottságot, amely a helyszínen méri fel a veszteség értékét. Az iratcsomókat a prefektúrára továbbítják, ahol egy megyei bizottság ül össze, a térséget sújtó kár mértékének megállapítására. Kártérítésre azonban csak akkor számíthatnak a gazdák, ha az egész vidéket természeti katasztrófa sújtotta területnek nyilvánítják. Akiknek van biztosításuk, azoknak a biztosítótársaságokkal kell intézniük a kárpótlást – húzta alá.

A kár bejelentése azonban fontos – jegyezte meg –, a cégek csak így könyvelhetik el a veszteséget, de az egyéni gazdálkodók számára is szükséges ez, főként, ha az illető kultúrára szerződést kötöttek. Ez esetben a vis major elv alapján mentesülnek a szerződések kötelező teljesítésének terhe alól – fogalmazott Könczei Csaba. Azt is elmondta: a kárt, amely lényegében a kultúra megváltoztatására kényszeríti a gazdákat, a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökségnél (APIA) is be kell jelenteni, ha nem teszik meg ezt, a gazdák a támogatások elvesztését kockáztatják.