Az úzvölgyi katonatemető átalakításának törvényességét próbálta bizonyítani tegnapi közleményében a Bákó megyei Dormánfalva polgármesteri hivatala annak indoklásaként, hogy az első világháborús osztrák–magyar temetőben Csíkszentmárton önkormányzata megkérdezése nélkül román katonák parcelláját hozta létre és magyar katonák sírjai fölé helyezett betonkereszteket. A magyar külügyminiszter román kollégája közbenjárását kérte a magyar katonasírok megmentésében.
A Constantin Toma polgármester által jegyzett közleményben a város polgármesteri hivatala kijelentette: „az úzvölgyi nemzetközi temetőt” a román Hősök Kultusza Társaság (Societatea Cultul Eroilor) hozta létre 1926 és 1927 között, a temetőben 1306 román, magyar, német, osztrák, olasz, orosz és szerb katonát temettek el. A temető nemzetközi jellege 1994-ig őrződött meg, amikor a csíkszentmártoni helyi hatóságok kezdeményezésére megkezdődött a temető magyar parcellájának a felújítása.
A dormánfalvi önkormányzat úgy véli, hogy a csíkszentmártoniak által szervezett, 2013-ig tartó felújítási munkálatok során nem vették figyelembe a temető 1926-ban készült rajzát.
A dormánfalvi önkormányzat közleménye a Bákó megyei kataszteri hivatal 2018 októberében keltezett álláspontját idézi, mely szerint az úzvölgyi katonatemető Dormánfalva területén fekszik. Az önkormányzat elismeri, hogy a felek hosszú ideig vitatták, pontosan hol húzódik Csíkszentmárton és Dormánfalva határa, sőt azt is, hogy a határvitát a két szomszédos megye kataszteri hivatalainak békéltetőbizottsága sem oldotta fel 2012 októberében.
Az Országos Kataszteri Hivatal egy 2011-es átiratából idézi, hogy ha a szomszédos megyei kataszteri hivatalok nem tudnak megegyezni a határok tekintetében, akkor az egykori Országos Földtani Alap Igazgatóságának (Direcţia Fond Naţional Geodezic) az archívumában megtalálható, 1990. január 10-i helyzetet kell irányadónak tekinteni. A Bákó megyei kataszteri hivatal szerint az 1990-es helyzetnek a Romániai INSPIRE Geoportálon közzétett változata szerint a temető Dormánfalva területén van.
A polgármesteri hivatal kitért arra is, hogy a román parcella kialakításakor tekintettel voltak a temető 1926-ban készített térképére és a temető 2018. novemberi helyzetére, s a román parcella kialakítására a „nemzetközi temető” egyik szabad részét jelölték ki.
A polgármesteri hivatal azt is rögzítette, hogy az önkormányzat a temetőben nyugvó valamennyi hős emlékét fontosnak tartja, ezért valamennyi olyan állam zászlaját kitűzte a temetőben, amelynek halottai nyugszanak az úzvölgyi katonatemetőben. Azt is hozzátette, hogy a román parcella felújításával tulajdonképpen a két világháború valamennyi ott eltemetett hősének emléket állított, és folytatja erőfeszítéseit annak érdekében, hogy minden érintett ország külön parcellát hozzon létre az úzvölgyi „nemzetközi temetőben”.
Teodor Meleşcanu külügyminiszter közbenjárását kérte az úzvölgyi katonatemető ügyében Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter – közölte tegnap a magyar tárca. Mint írták, Szijjártó Péter Pozsonyban a Visegrádi Csoport és a Keleti Partnerség országai külügyminisztereinek találkozóján tárgyalt Teodor Meleşcanu román külügyminiszterrel az úzvölgyi magyar katonai temetőben zajló építkezések kapcsán. Szijjártó arra kérte román kollégáját, hogy járjon közben a helyi önkormányzatnál a munkálatok leállítása érdekében, tekintettel arra, hogy a területen még mindig lehetnek feltáratlan magyar katonasírok, amelyek fölé más emlékművet építeni kegyeletsértő és ellentétes a kétoldalú megállapodásokkal. Szijjártó Péter emellett sürgette a honvédelmi tárcák közötti szakértői tárgyalások mielőbbi megkezdését az ügy megnyugtató rendezése érdekében. A két miniszter megerősítette a két kormány szándékát a kétoldalú kapcsolatok folyamatos javítása iránt – közölte a Külgazdasági és Külügyminisztérium.
A tegnap délután flashmobbal egybekötött sajtótájékoztatót tartottak az Úzvölgyében található hősi temetőnél. Az eseményre három megyéből érkeztek fiatalok, és jelen voltak a területi ifjúsági szervezetek is: a Háromszéki Ifjúsági Tanács (HÁRIT), a Csík Területi Ifjúsági Tanács (CSTIT), az Udvarhelyszéki Ifjúsági Egyeztető Tanács (UIET), a Gyergyó Területi Ifjúsági Tanács (GYTIT) és a Maros Megyei Ifjúsági Tanács (MIET) is.
Az úzvölgyi katonatemető Hargita megye legnagyobb és legjelentősebb első világháborús emlékhelye, azonban a Kárpátokon túl fekvő Dormánfalva önkormányzata önkényesen létrehozta az első és második világháborúban elesett román katonák emlékhelyét a közigazgatásilag Csíkszentmártonhoz tartozó Úzvölgye első világháborús osztrák–magyar katonai temetőjében. A beavatkozás során 52 betonkeresztet és egy nagy méretű ortodox keresztet állítottak fel a bekerített sírkertben, ahol az Osztrák–Magyar Monarchia mintegy hatszáz katonája nyugszik.
Dormánfalva önkormányzata május 17-ére hirdette meg a román katonák emlékhelyének ünnepélyes felavatását.
