A Kelemen Hunor RMDSZ-elnök és Călin Popescu-Tăriceanu, a Liberálisok és Demokraták Szövetsége (LDSZ) elnökének megbeszélése azért volt fontos ez ügyben, mert Dormánfalva polgármesterét és alpolgármesterét is az LDSZ színeiben választották meg, és a 17 tagú önkormányzati testületben a liberális pártnak nyolc képviselője van. Az egyeztetés után Kelemen Hunor elmondta: arról tájékoztatta Tăriceanut, hogy Dormánfalva önkormányzata engedély nélkül „bement a szomszéd udvarába építkezni”, és Csíkszentmárton község területén alakította át az első világháborús temetőt. Az RMDSZ elnöke emlékeztetett: a munkálatok leállítását kérte minden illetékes személytől.

Tăriceanu kijelentette: meg lehet találni a megfelelő megoldást a kialakult helyzetre, de ehhez diplomáciai érzékre és megértésre van szükség. „Azt hiszem, a problémát gyorsan és civilizáltan meg lehet oldani, figyelve a helyi érzékenységekre, és arra, hogy nemzetiségre való tekintet nélkül mindenkinek meg kell adni a tisztességet, aki az életét adta az első vagy a második világháborúban” – fogalmazott.

Meghallgatják a védelmi minisztert

Az RMDSZ arról is beszámolt tegnapi hírlevelében, hogy Apjok Norbert képviselő kezdeményezésére hétfő délutáni ülésén a képviselőház védelmi bizottsága is megvizsgálta az úzvölgyi katonatemető ügyét, és egyöntetű szavazással úgy döntött, hogy további információkért berendeli meghallgatásra a védelmi minisztert. Korodi Attila, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője a bizottsági ülést követően rámutatott arra, hogy meglátásában számos törvényt sértett meg a dormánfalvi polgármesteri hivatal, amelyet mielőbb tisztázni kell. „Egy nemzeti közösség katonatemetőjére nem lehet egyik napról a másikra rátelepedni. Mindenkinek joga van emlékhelyet állítani, azonban az nem sértheti egy közösség érzékenységét és méltóságát” – mutatott rá a Hargita megyei képviselő.

Borboly cáfolja a polgármester állításait

A dormánfalvi polgármester úzvölgyi temetővel kapcsolatos állításai dokumentumokkal cáfolhatók, amit a közvélemény elé kell tárnunk – jelentette ki tegnap Borboly Csaba arra reagálva, hogy Dormánfalva elöljárója május 6-án közleményben reagált az úzvölgyi temetőben zajló építkezések kapcsán a sajtóban megjelent hírekre. A Hargita megyei tanácselnök szerint csak úgy érhető el, hogy a Bákó megyeiek elálljanak szándékuktól, ha minden követ megmozgatnak: politikai, diplomáciai úton, levéltári kutatásokon alapuló bizonyítékokat felmutatva, valamint közigazgatási lépésekkel, magánszemélyek beadványainak tömegével, különféle hatóságok, intézmények ostromlásával. „Kérek mindenkit, akinek valamilyen információ a birtokában van, ami segítheti ügyünket, küldje el, hogy tudjunk minden adatot felhasználni igazunk bizonyításakor” – ismételte meg korábbi felhívását a megyei tanács elnöke.

A dormánfalvi polgármester állítása szerint a temetőt az úgynevezett Hősök Emlékezete Egyesület (Societatea Cultul Eroilor) állíttatta 1926–27-ben, és román, magyar, német, osztrák, olasz, orosz és szerb katonák vannak benne eltemetve. Ezzel szemben a Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltárában található dokumentumok pontosan rögzítik az I. világháborúban 1916–1918 között zajló harcokat, eseményeket és az elhunytak listáját. A dokumentumokból kiderül, hogy az első katona 1916. október 14-én hunyt el, amikor a román seregek tíz kilométeres távolságra tartózkodtak a helyszíntől. Az első elhunyt katonák tehát a magyar honvédek voltak.

A moldvai település polgármestere azzal is érvel, hogy az úzvölgyi temető Bákó megyében, Dormánfalva adminisztratív területén található, amit egy 2011-es, a kataszteri hivatal által kiadott irattal próbál bizonyítani. Ezzel szemben a két megye határa csak törvénnyel módosítható, vagyis arról, hogy a két település – Dormánfalva és Csíkszentmárton –, illetve a két megye – Hargita és Bákó – határa a hegy gerince vagy az Úz-patak, csak egy jogszabály dönthet. Amíg ilyen jellegű törvénymódosítás nem történik, addig a megyésítésről szóló 1968/2-es törvény érvényes, mely szerint a szóban forgó temető, amely Úzvölgye településen található, Csíkszentmárton község területén van.

Továbbá a polgármester szerint 1926-os tervek alapján végezték a mostani munkálatokat a temetőben, miközben 1926-ban már temető volt Úzvölgyében. Azt is állította a polgármester, hogy üres területre helyezték el a kereszteket, ezzel szemben a bécsi levéltár 1917-es, Úzvölgye korabeli katonai temetőjének térképe alapján azonosítható, hogy a magyar királyi 10. honvéd gyalogezred I. számú temetőjének III. és IV. soraira építették rá azokat.

Az úzvölgyi helyzetről egyébként Hargita Megye Tanácsa egy folyamatosan frissülő honlapot hozott létre, amelyen számos információ elérhető: http://uz.hargitamegye.ro