Csaknem fél éve tart a kormány és a pénzintézetek közötti küzdelem. Az év elején életbe lépett hírhedt 114-es sürgősségi kormányrendelet kapzsisági adójától a fogyasztói hitelek esetében a ROBOR helyett bevezetett új mutatóig folyt az iszapbirkózás. Egyik oldalon az ötletelés, a másikon a lenéző szakmai mosoly, na meg a kőkemény érdekérvényesítés dolgozott. A fogyasztók, vagyis a hitelért folyamodók azonban nem sok hasznát látták az állítólag értük folyó küzdelemnek.
Legutóbb a jegybank elnöke mondott közvetett véleményt a nagy bevételi reményekkel törvényerőre emelt kapzsisági adó kapcsán.
Mint ismeretes, a bankszektor, de több pénzügyi szakember, sőt, a jegybank ellenállása miatt a bankközi kamatlábhoz (ROBOR) kötött különadó bevezetése egyelőre elbukott, salamoni megoldásként – hiszen a kormány indoklása szerint a kapzsisági adó nem a költségvetés bevételi oldalának, hanem a hitelt felvevő fogyasztóknak kedvez majd – új mutatót talált ki. A fogyasztói hitelek kamatindexét (román betűszóval IRCC) azonban – a miniszteri optimizmus ellenére – már születése pillanatában lesajnálta a szakma, az eltelt néhány hét pedig azt látszik bizonyítani, hogy a nagy cél, a kamatok csökkenése nem következett be. Mi több, az előbb említett nyilatkozatában Mugur Isărescu azt vetítette előre, hogy a ROBOR kontra IRCC vita hamarosan elsikkad, hiszen a fogyasztói hitelek több mint fele már most fix kamatozású, így sem egyik, sem másik mutatónak nincs hatása a hitelköltségek mértékére. Ráadásul a kormány által támogatott hitelprogramok esetében, mint amilyen az Első ház program, a kormányzati bejelentések ellenére maradt a ROBOR, így az új mutató alapján a bankok gyakorlatilag nem számítanak kamatot. Azért sem, mert ezt a hiteligénylőknek, tehát a fogyasztóknak kellene igényelniük, amire egyelőre nem sok példa van.
Sok hűhó semmiért – összegezhetnénk a jegybank első emberének véleményét, aki szerint ráadásul a piac megoldja a vitát, a két mutató közötti ma még eléggé jelentős különbség ugyanis várhatóan mérséklődik, ha nem is nullázódik, s akkor akár el is felejthetjük az egészet. Főként, ha a piacon egyre több fix kamatozású hitelt igényelnek a fogyasztók.
A kötött kamatozású hitelek előretörését egyébként az általunk megkérdezett helyi szakember is megerősítette. Sorina Ponivesc, a Garanti Bank helyi fiókjának vezetője kérdésünkre elmondta, hogy az ilyen termékek iránt érdeklődnek inkább a hiteligénylők, az új mutató alapján újrafinanszírozott hitelek mértéke pedig gyakorlatilag elhanyagolható. Mint ahogy egyelőre szünetel a banki különadó alkalmazása is.
A bankszektor előtt egyébként sokkal jelentősebb kihívások állnak, mint a különadók rendszere. A minap ugyanis egy szakmai konferencián a pénzügyi biztonságért felelős jegybanki igazgató arról beszélt, hogy a hazai pénzintézetek is stratégiaváltás előtt állnak, hiszen egyre nagyobb konkurenciával kell majd megküzdeniük. Eugen Rădulescu szerint nem feltétlenül a pénzügyi szektorban működő óriás-, úgynevezett fintech cégek ugrásra készen állnak, hogy online szolgáltatásaikkal lépjenek a piacra. Ezért a klasszikus pénzintézeteknek is erősíteniük kell az ilyen jellegű termékek és szolgáltatások terén, ugyanakkor egy sor költségkímélő megoldást is be kell vezetniük, hogy a versenyben ne maradjanak alul.
