A közterekre felszerelt és egy központi számítógéphez kötött kamerák és a csuklóinkon viselt biometrikus karkötők segítségével tudni fogják mindig, hogy éppen hol vagyunk, mit csinálunk, milyen testi és lelki állapotban vagyunk, sőt, még azt is, hogy mire gondolunk. Az öregeket, betegeket, munkanélkülieket magukra hagyják, a közjólétet szolgáló intézményeket – kórházakat, iskolákat, öreg- és gyermekotthonokat – elhanyagolják. Mivel a teljes hatalom, technológia és a vagyon nagy része is az ő kezükbe kerül, gyakorlatilag élet és halál urai lesznek.

Kedves olvasó, kérem, ne ijedjen meg. A fentiekben leírtak – egyelőre, jórészt, itt és most – nem igazak. De mindezeknek jelentős része egyszer már nálunk is megvalósult, Észak-Koreában pedig most is valóság, és – ami rémisztő – a lassan a világ legerősebb gazdasági hatalmává váló Kínában immár az új technológiákat is felhasználva egyre kifinomultabban errefelé tendálnak a dolgok. A történelmi tapasztalat azt mutatja, hogy az egyes történelmi térségek rövidebb-hosszabb ideig tartó politikai, társadalmi és gazdasági fejlődése (így együtt) – legyenek azok az ókori görög poliszok, a középkori városok vagy a 19. század polgárosodó nemzetállamai – megakasztható, sőt, visszájára fordítható. A demokrácia, a választás lehetősége, a másság és a sokszínűség elfogadása és tisztelete nem maguktól adódóak. Az, hogy a törvény értem van, és nem a hatalmon levők érdekeit szolgálja, szólásszabadság van, kiállhatok egyéni és közösségi jogaimért, bárhová szabadon utazhatok, munkát vállalhatok, tanulhatok, letelepedhetek, és – jelentős részben ezeknek köszönhetően – növekvő életszínvonalam van, csak egy hosszan tartó folyamat eredményeképpen alakult ki, és automatikusan, gondozás nélkül, mindörökké nem marad fenn. Még Európában is bőven van amit tenni, hiszen például Romániában az éppen aktuális politikai elit az igazságszolgáltatás függetlenségét támadja, végtelenül korrupt, víziótlan és igen gyakran a törvényt saját érdekei szerint alakítja. De a hatalom még Spanyolországban is erőszakkal és börtönbüntetésekkel válaszol az elszakadást óhajtó katalán polgárok akcióira.

Az Európai Unió a fentiekben leírt értékek védelméről szól. Ezekért mindennap kell dolgoznunk, és a gyermekeinket is erre kell tanítanunk. Részt kell vennünk a közéletben, véleményt kell formálnunk, szavaznunk, és ha szükség van rá, tüntetnünk is kell. Fel kell lépnünk a környezet, az önrendelkezés vagy akár a homoszexuálisok védelméért is. Fel kell emelnünk a hangunkat azért, hogy gyógyító kórházaink, a jövőre készítő, aktív, rugalmas és tisztességes polgárokat nevelő iskoláink, repülőtereink és autópályáink legyenek. Legyen jó közbiztonság, csatornázás, közvilágítás, tisztaság, biztosítsuk az öregek, betegek, árvák és munkanélküliek védelmét.

Kedves olvasó, a közelgő európai parlamenti választásokon már tehet egy apró lépést ezen értékek védelmében, ha elmegy választani, és Brüsszelben, képviselőink révén, hangot ad közösségi törekvéseinknek, formálja az uniót és azon keresztül a világot. Ne feledje, nemcsak önről van itt szó, hanem gyermekei és unokái jövőjéről is, hiszen az egymással versengő, fegyverkező szuperhatalmak világában az Európai Unió az egyetlen fajsúlyos képződmény, amely felemeli a hangját az olyan örök emberi értékek, mint a szabadság, emberi méltóság, valamint a katonai leszerelés és egy békés világrend kialakítása érdekében. Támogassuk ebbéli törekvéseiben.

Fülöp László
történelemtanár, Kézdivásárhely