Európáról az elsÅ‘ hiteles hÃr az, hogy elrabolták. Mégpedig egy bika rabolta el, amelyet a nyomozó hatóság utóbb Zeusszal azonosÃtott. Hogy egy ilyen bűncselekményben miért kellett magának a fÅ‘istennek személyesen részt vennie, miért öltötte magára a legfélelmetesebb háziállat ábrázatát, és az egész túszejtési akcióval mi volt a szándéka, ez már jellegzetesen európai titok.
Más világrészeken ez az esemény vagy egyszerűbben, vagy bonyolultabban játszódott volna le. ElképzelhetÅ‘ olyan égtáj, ahol a hajadon rabolta volna el a bikát, de a törzs a nyomukba ered, a bikát a sivatagba internálják, a szüzet pedig levágják és megeszik. Máshol a fehér gyolcsba öltözött leányt egy csoport marcona ragadja el, a fejükön fekete harisnyával, és csak egy hatalmas téglát hagynak hátra ékÃrással, hogy a leány szabadon bocsátásáért tÃzezer fönÃciai ezüstrudat követelnek. Ezek a föltevések azonban nem változtatnak a tényen, hogy Európát elrabolták, elÅ‘bb Krétáról egy bika, késÅ‘bb különbözÅ‘ barbárok, utóbb a császár, majd a pápa, aztán a legkülönbözÅ‘bb, de többnyire fiktÃv társadalmi erÅ‘k, mint a Szent Szövetség, tÅ‘le a nacionalisták, a nacionalistáktól az internacionalisták, azoktól Hitler, HitlertÅ‘l Sztálin, Sztálintól pedig azonosÃtatlan személyek. Európa az a világrész, amelyrÅ‘l többnyire utólag derül ki, hogy tegnap még megvolt. Azonban egyfolytában föllelhetÅ‘k a nyomai. Ott van Európa, ahol a méter 100 centiméterbÅ‘l áll, és a vÃz 273,15 Kelvin-fokon megfagy; a görbét görbének, az egyenest egyenesnek nevezik. De közben elszántan kutatják – sokan az életük árán is –, hogy az egyenes egy kicsit nem görbe-e, és a görbe bizonyos szakasza nem nevezhetÅ‘-e egyenesnek. Európát senki sem fedezte föl, de idÅ‘nként mindenki elveszti. Európa Ãgy hát nem is valóságos világrész, hanem egy világrésznek a bölcs, hÅ‘sies és megátalkodott keresése. Szellem. Végül is miért ne találhatnánk meg.
