Az iskolacsengő hívására három osztály, azaz negyvennyolc végzős diák vonult be a díszterembe, ahol szép szóval és dallal egyaránt búcsúztatták őket. Sebestyén-Lázár Enikő megjegyezte, a végzősök e napon ne a látható világra, a lehúzó erőkre tekintsenek, hanem a teremtő erőre, majd a tehetség fogalmát járta körül. Mint hangsúlyozta, a tehetség csak útravaló, adottság és lehetőség, a munka teszi a művészt művésszé. „Ne tékozoljátok el, mert a tehetség felelősség, a tehetség nem más, mint az újrakezdés szükségszerűsége, váljatok tisztességes művésszé!” – biztatta a diákokat az iskolaigazgató.

Sztakics Éva alpolgármester Antal Árpád üzenetét tolmácsolta, amelyben a polgármester rámutatott: ma, az internet és a közösségi hálók, az információözön világában a legfontosabb „a magatokra fordított idő”, vagyis a természetben, a barátokkal és a családdal töltött idő is igen jelentős, illetve ösztönözte a diákokat, hogy tudásukat használják okosan. Sztakics Éva egyben megköszönte a diákoknak azt a sok előadást, amelyen részt vettek, szebbé téve a város rendezvényeit. Arra bátorította a ballagókat, térjenek majd vissza szülővárosukba, hiszen Sepsiszentgyörgynek fontos a művészi szabadság.

Üdvözlőbeszédet mondott Roxana Naum, az iskola aligazgatója, illetve Marcela Ştefu főtanfelügyelő-helyettes is. A végzősöket Zelenák József evangélikus lelkész áldotta meg, mondva a fiataloknak, hogy a ballagás szimbolikus jelentőséggel bír életükben, a ballagás egyben a gyermekkor végét és a felnőtté válás kezdetét jelenti. „Válasszátok a szülőföldön való boldogulást, s keressétek az isteni titok kinyilatkoztatását” – hangsúlyozta. Tizenegyedikes diákok, osztályfőnökök köszöntése hangzott még el, illetve a ballagók által írt iskolahimnusz, majd a végzősök képviselői is búcsúztak. Egyikük, Majlát Szilvia úgy fogalmazott, a líceum mérföldkő az ember életében, s az iskola két dolgot adhat: gyökeret és szárnyakat.