Martonos egyik székely kapus portáján, az egykori Forró-birtokon néhány évvel ezelőtt almaprés állt munkába. A vállalkozó kedvű fiatalok először „csak” a többhektáros kertben termő alma feldolgozására gondoltak, de a tervekben már ott szerepelt az almaalapú, legkülönfélébb gyümölcs- és zöldségkeverékekből készülő, hidegen préselt itókák előállításának szándéka. Hiszen annyi tápanyagban, vitaminban és enzimekben értékes növény él a környezetünkben, hogy vétek lenne veszni hagyni az egészségnek e legközelebbi forrását. A tervből gyarapodó vállalkozás lett, és bár a kevéske profit „csak” a továbblépéshez volt elegendő, a közel két tucat, pillepalackban forgalmazott saját termék jelzi: a hozzáértés, a munka meghozta gyümölcsét.
Levek
Az Elekes testvérek, Botond és Tibor pedagógusi pályájukat „préselték” a gyógyhatású gyümölcslevekbe, Cserei György pedig a természetgyógyász lelkületével és tudásával vágott bele a vállalkozásba. Pontosabban a kétezres évek elején még saját kertjük termésének megmentésére fogtak össze, hogy minden egyes gyümölcs hasznosítható legyen. Aztán a nagyobb kapacitású német prés megnyitotta az utat a bérpréselés előtt, na meg a legkülönbözőbb gyümölcs- és zöldségkeverékek kifejlesztése és forgalmazása számára is.
A vállalkozókkal délután öt órára beszéltük meg a találkát, természetesen a martonosi birtokon. Cserei György és Elekes Botond még munkaruhában fogad, ebben az időszakban, vagyis az almaszezonon kívül „csak” eddig dolgoznak. Zöldes színű lével kínálnak, s a beszélgetésből, na meg a címkéről is hamar kiderül, hogy az opálos színt a lucerna leve adja. Egyebek mellett ennek van most a szezonja, s bár – akárcsak a többi terméknek – a hidegen préselt lének is az alma (vagy ahogy a vállalkozás neve is mondja, az aranyalma, „a gyümölcsök királya”) adja az alapot, a szintén préselt gyógynövények sora (menta, citromfű, gyömbér, torma) és egy kicsi sárgarépa teszi, hogy üdítő és elsősorban gyógyhatású lé legyen belőle. Amelyet – szögezik le már a bemutatásnál – evés előtt kell fogyasztani. Mert igaz ugyan az a székely mondás, hogy „a jó malom mindent megőröl”, de a városi életmód és étkezés napjainkban még szükségesebbé tette azt, hogy a gyümölcs ne az elfogyasztott étellel erjedjen, hanem az üres gyomorban minél jobban és gyorsabban hasznosuljanak a benne lévő vitaminok és enzimek.
Mert az Aranyalma présház által készített és forgalmazott levek igazi gyümölcsnek bizonyulnak, még akkor is, ha a néhány napos tarthatóság kedvéért nem csak teljes mértékben természetes italként, hanem pasztörizált, vagyis hőkezelt formában is készítik. A hőkezelés ugyanis – tudom meg a vállalkozóktól – mintegy nyolcvan Celsius-fokon történik, a nedű egy csövön áthaladva, közvetetten kapja a hőt, így a vitaminok többsége megmarad, és a melegre nagyon érzékeny enzimek több mint fele is kibírja a tartósítást.
Titkok
Aztán megkóstoljuk a szintén szezonális, akácfavirággal készült levet, amelynek alapja ugyancsak az alma, és nem hiányozhat belőle a gyömbér és a torma. S miközben a termékskáláról, a legkülönbözőbb, házilag kitanulmányozott keverékek receptjéről beszélünk, kiderül, hogy az előállítók mindent azért nem árulnak el. Vannak ugyanis módszerek és természetes adalékok, amelyeket – értelemszerűen – igyekeznek titokban tartani. Nem mintha pecsétes titkok lennének, de az egyediség nem csupán a vállalkozás vonatkozásában érték.
Egyébként is rendkívül jónak és hasznosnak tartják, hogy a legközvetlenebb környezetünkben termő „egészségforrások” felhasználása érdekében egyre többen foglalkoznak gyümölcspréseléssel, és főleg az almaszezonban egyre többen hozzák el ide, de más, Háromszéken szép számban működő présházakba is a másképpen nem hasznosítható gyümölcsöt. Anélkül, hogy különösebb reklámra lenne szükség.
Nevelés
Arra a kérdésre, hogy megéri-e ezzel foglalkozni, nem sokat keresik a választ a vállalkozók. A megélhetést, a lassú fejlődést biztosítja a vállalkozás, de főként szeretik, amit csinálnak. S a viccbeli székely bácsival együtt vallják, hogy erre a kérdésre mindig a végén lehet megadni a választ (mint ahogy az időjárás iránt érdeklődő turistának is a székely azt mondja, hogy este majd megmondja, milyen idő lesz máma). Inkább azt keresik, hogy egész évre lefödjék a kapacitást. A szeptembertől novemberig tartó időszakban ez nem gond, sőt, volna munka akár több gép számára is. De a gyógyhatása szempontjából rendkívül jó céklalé készítése például csaknem egész évben fenntartható, s az idénygyümölcsök és -zöldségek bevezetése, az érdekesebbnél érdekesebb, különlegesebbnél különlegesebb keverékek előállítása (a termékskálát egyébként meg lehet találni a présház honlapján, mint ahogy a vásárlási lehetőségeket is) mind lehetőséget biztosít arra, hogy ne legyenek holtidők.
Mint ahogy a korántsem csupán háttértevékenységként művelt, az egészséges életmódra, a sokszor kihasználatlan, gyógyhatású gyümölcsök és növények fogyasztására való nevelés is ad munkát. Nem ritka ugyanis a gyermekeknek szervezett „gyárlátogatás” sem, és itt a természetgyógyászat és pedagógia, vagyis a vállalkozók alapképzése is hasznosul, a tudás gyakorlatba ültetése a helyi értékek felmutatása révén válik gyakorlattá. A Háromszéki Közösségi Alapítvány segítségével egy kisebb „körtesétány” is alakulóban van a két ikerfalu, Martonos és Fotos között, a kerti tanösvények rendszere pedig lehetővé teszi, hogy több óvodás-kisiskolás megtapasztalja: mennyi érték van közvetlen környezetünkben.
Folyamat
A folyamatok biztatóak – vélik a vállalkozók –, egyre többen ismerik fel, hogy az egészség megőrzése vagy éppen visszaszerzése érdekében milyen kincsesbánya a környezetünk. S ha egy idénynövényből készülő nedűért többet is kell dolgozni, hiszen mind az alapanyag előkészítése, mind a préselés maga több munkával jár, mint az alma esetében, a hatékonyság tehát jóval alacsonyabb, egy jó termék előállítása pluszmotivációt eredményez számukra is. És jó, hogy egyre többen figyelnek oda környezetükre, s a dömpingáru, az agyonvegyszerezett és tartósított élvezeti italok helyett a helyi présházak termékeit fogyasztják.
