Bevégezni soha, csak abbahagyni – mondották helybeli lakosok, akik élénken követik mindazt, amit a helyi önkormányzat végezett a közelmúltban, de azt is, ami éppen folyamatban van. „Tessék menni és lefényképezni az aszfaltozott mellékutcákat.” Ottjártunkkor a II. Rákóczi Ferenc, régi nevén a Szövetkezet utcánál várta az építőanyagot a szegélyköveket igazító munkáscsapat. De nem csak az önkormányzat által megrendelt munkálatok, tervek felől érdeklődtünk Árkoson – megtudtuk, hogy egyre több a határban a repce, tájékozódtunk a vártemplom felújításáról, és benéztünk a Vasalóház Panzióba is.
Behozta a lemaradást
– Szinte hihetetlen, hogy Árkos behozta a késedelmet, amennyivel később vált önálló községgé – jegyeztük meg Máthé Árpád polgármesternek.
– Valóban, elkészült és működik már az ivóvíz- és szennyvízhálózat a település belterületén, kivéve a peremi lakott övezeteket, melyeknek közművesítése nem is volt benne az eredeti tervben. De ott is kiépül fokozatosan a hálózat, legelső a Sepsiszentgyörgyhöz közeli Kossuth Lajos lakónegyed lesz, majd következik az Éhmáj terasztetején fekvő Árkos-liget is. Készül már ezekre a terv, s ha más lehetőség nem lesz, saját erőnkből is megpróbáljuk.
– Örvendenek az árkosiak az aszfaltozásnak.
– Aszfaltburkolat van már a Vár utcában, a Mikes Kelemen és a Bem József utcában is. Folytatjuk a vízlefolyók és átereszek megépítésével.
Új aszfalt a mellékutcákban
Lehet, hogy hihetetlennek tűnik, de még éppen 22 kisebb mellékutcánk van, amelyeket szeretnék korszerűsíteni a helyi fejlesztési alap pénzéből, aláírtuk a szerződést és a közbeszerzés is vége felé közeledik – tájékoztatott a polgármester. A lakosság igényelné, hogy rákapcsolódjanak az országút mellett elhaladó földgázvezetékre, ennek érdekében megtették a legelső lépéseket. Reményeik szerint az év folyamán befejezik a sporttelep műfüves sportpályáját is. Az árkosi felnőtt és ifi focicsapat játszik a megyei bajnokságban, és többnyire népes szurkolósereg, olykor kétszázan szurkolnak nekik a helyi pályán.
Nagy jelentőséggel bírna az egykori külszíni szénfejtés által elfoglalt, a sepsikőröspatakival együtt 250 hektárnyi földterület visszaszerzése is, amit a helyi földosztó bizottságok igényelnének vissza. De mert az ügyben semmilyen biztató választ nem kaptak, a polgármestert a helyi tanács meghatalmazta, hogy Kőröspatakkal együtt büntetőjogi eljárást indítson a ploieşti-i bányaigazgatósággal szemben.
Közös sikerként értékeli Máthé Árpád a községben kiépített szociális rendszert: eredményesen működik az iskolában harminc gyermekkel a délutáni oktatás, az óvoda mellett a bölcsőde, és már régebbtől az öreggondozás is a Diakónia, a megyei és a helyi tanács, valamint a szülők közös anyagi hozzájárulása révén.
– Nagyon örvendünk a bölcsődének – nyilatkozta Ürmösi-Incze Mária Terézia szülő. – Biztonságban tudjuk ott gyermekünket, képzett pedagógusok foglalkoznak velük.
– Mi hír a Gelei József Általános Iskolában? – kérdeztük Hunyadi Olga igazgató-tanárt, aki elmondta: ismét terítékre került az iskola régi épületének sorsa. Eléggé megviselte az idő, latolgatják, hogy menteni kellene, mert az első két osztályteremből ki lehetne alakítani egy tágasabb tornatermet, ami nélkülözhetetlen egy I–VIII. osztályos iskolában. Mint fogalmazott, az anyagiakról, lehetőségekről már beszéltek a helyi önkormányzattal.
Mit ígér a határ?
Mit ígér a föld idén, kérdeztük ifj. Ördög Zoltán mezőgazdászt és mezőgépészt. Elmondta, hogy minden évnek megvannak a maga sajátosságai-meglepetései. A vetések és a kalászosok szempontjából nehézkesen induló esztendőnek mutatkozott az idei. Az őszön szárazság volt, nagyon kellett lesni, mikor lehet vetni.
− A kezemen meg tudnám számolni, hogy hányan vetettek Árkoson az ősszel búzát. A korai fagyok nagyobb kárt nem okoztak, de a vetés észrevette a fagyot. Több helyen tavasszal kellett elvetni a kalászost, s van egy régi közmondás, hogy „tavaszgabona, ravasz gabona!” – mondja a gazda.
A nagyon nedves levegő és csapadékos idő kedvezett a növényi betegségek, gombafélék terjedésének, az is megtörtént, hogy egy-egy búzatáblát többször meg kellett permetezni a kártevők ellen. Nem minden esztendőben egyformán alakul a határkép. Például ebben az évben csupa egy-két helyen lehetett látni tarackbúzavetést, s majdnem teljesen eltűnt a határból a rozs. Kevesebb a kapásnövények által elfoglalt terület is, alig látni vállán kapával mezőre menő embert. Helyüket átvette a vegyszeres kezelés. Egyre több azonban a pénzt hozó repce, s a takarmánynövények között megjelent a fűkeverékkel vetett magas tápértékű fehér here is, ami újdonság.
Értékesíteni a helyi kincset
A helyi értékek, érdekességek, a különleges látnivalók, egy-egy vidék tájképi értékei azok a dolgok, amelyekre vevő az idegenforgalom. Árkosi viszonylatban elsőrendű fontossággal bír az eléggé épen megmaradt műemlék unitárius vártemplom restaurálásának-helyreállításának ez évi folytatása. Örömhír, hogy erre és az ezzel kapcsolatos elképzelésekre nagyjából összejönni látszanak az anyagi alapok. Ferenczi Sámuel mérnöktől és Bíró Attila lelkésztől megtudtuk, hogy 5,5 millió forinttal támogatja a várbástyák felújításának folytatását, a templomépület kutatását, valamint egy sor megvalósíthatósági tanulmány elkészítését az Emberi Erőforrások Minisztériuma, a Bethlen Gábor Alap, és 12 ezer lejt kapnak a várbástyák belső kiállítási tereire a Kovászna Megyei Tanácstól. Vallási tábor és játszótér kialakítására tettek le újabb pályázatot a Bethlen Gábor Alaphoz, ez még elbírálás alatt van.
Az árkosi vártemplom
Helyi érték és sajátos szín Árkos életében, hogy gyors iramban fejleszti családi múzeumát, gyűjteményeit a 41. éves Bálint Zoltán. A két csillaggal rendelkező, négyszobás panziójában megszálló vendégeinek nem kell messzire menniük, hogy betekintést nyerjenek a település és a környék kuriózumaiba. Van ott minden, és a tárgyak zöme helybeli-környékbeli szerzemény.
Árkos határa jelenleg is sok érdekességet rejt, vannak még feltárásra váró helyek. Szórvány régészeti leletek kerültek napvilágra az elmúlt időkben, de előbb pénz nem volt, aztán a fennálló politikai rendszer nem kedvezett a rendszeres feltárásoknak. 1883-ban Benkő Ferenc egy „kőből való fejszét” talált, 1891-ben pedig két kőeszköz került a faluból a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumba. Bíró Mihály kovácsmester műhelyébe egy rézbaltát vittek be, Dancs József Gejemezején rézsalak és holtszenes rétegből, valamint a szántóföldből két rézbaltát és egy réz nyílhegyet mentett meg. Incze Kálmán az alszegi telkén csűrének építése alkalmával őskori agyagedény égetőkemencére bukkant Régeni Áron unitárius kántortanító jelenlétében. A töredékekből egy 20 cm magas, keskeny nyakú kancsót lehetett összeállítani. A falu közelében, az ún. Sicc-kertből előkerült egy cseréppipa, amit a szerző testvéröccsének, néhai Kisgyörgy Benjaminnak a hagyatékában őriznek, s egy ujjbenyomatokkal díszített cserépedényaljat is talált 1955-ben az árkosi Veres-gödörben.
A helyi hagyományok iránt érdeklődőket jelenleg is foglalkoztatja minden olyan hely, melynek „vár” a neve. Az Árkosi Várhegyet megásták már a régészek, de mit lehet tudni – kérdezik gyakran – más „várakról”? Ilyen a Macskavár Macskaponk tetején, majd Kisasszony vára, Kovácsvár. 1985-ben 261 darab thassosi tetradrachmára és a római köztársaság idejéből származó éremleletre bukkantak a Vásármezeje mezőrészen, a jelenlegi vámhivatal szomszédságában. A Bukarestbe került lelet azt bizonyítja – írta az azt feldolgozó néhai dr. Székely Zoltán régész –, hogy „Kr. e. a 2–1. századokban (…) fontos kereskedelmi útvonal húzódott a falu alatt, északi irányban az Olt völgyén”.
Vasalóház Panzió
Bálint Zoltán gyerekkora óta gyűjt mindent, ami gyűjthető, tájmúzeumot létesített, melynek szomszédságában, örökölt lakóháza mellett panzió építésébe kezdett. Négy szobával kétcsillagos panziója már működik, újabb négy szobával növeli, és reméli, hogy megkapja majd a harmadik csillagot is. Időközben megnősült, egy lengyel származású lányt vett feleségül, Barbarát, aki két kislány – Ágnes Emnilda és Hedvig Virág – boldog édesanyja. Mint a vidék jó ismerője, Bálint Zoltán háromszéki körutakat is szervez vendégeinek.
A Vasalóház panzió. A szerző felvételei
− A panzió jövedelméből szándékoznék bővíteni-fejleszteni a múzeumi gyűjteményt – tájékoztatott. – A gyűjtemény egy részét az árkosiak adományozták, s az jelenleg is a vártemplom egyik bástyájában várja a látogatókat, ahol egykori munkaeszközök, régi helyi textíliák, helybeli hangszerkészítők darabjai és írott dokumentumok láthatóak. A saját telkemen berendezett házi múzeum változatos látnivalókat kínál. Mértékegység-megállapító eszközöket, a legkülönfélébb mezőgazdasági szerszámokat, az öntésművészet remekeit. Ezek közül kiemelném az egyik leggazdagabb nyersvas vasalógyűjteményt, amely jelenleg 365 féle változatot tartalmaz. Mivel az állandó kiállítás és a panzió nevének bejegyzésénél viták merültek fel, végül a kissé különlegesnek tűnő Vasalóház Panzió néven jegyezték be. A múzeumrészleg érdekességei közé sorolnám a famegmunkáló eszközöket, ezek között a helybeli néhai Dahlström Kálmán-féle, tíz szorítóval ellátott gyalupadot, amit a falu iskolájának készített. A szabadtéri kiállításon faragott kőeszközök, köszörű- és malomkövek, kővályúk láthatóak. Gyűjteményem ritkábbnak mondható darabja egy csali-korsó és több régi lakásberendezési eszköz.
