A segway elektromos hajtású új közlekedési eszköz. Különlegessége, hogy a rollerre emlékeztető szerkezet kerekeit a középső talprész két oldalára szerelik, s a gépet használója a talpból elől felnyúló kis szarvba fogódzkodva, állva vezeti. A teste balra vagy jobbra hajlításával tudja kormányozni, a fékezéshez kissé hátra, a gyorsításhoz meg előre kell dőlnie. A segway felbillenését a meghajtásához is áramot szolgáltató akkumulátoráról hajtott pörgettyű, giroszkóp akadályozza meg. Maximálisan 25 km/óra sebességgel haladhat, egy töltéssel — a típustól függően — 22—38 kilométert tehet meg. Az új közlekedési eszköz három éve kezdett elterjedni az Egyesült Államokban, s ma már több százezer kacskaringózik a sima felületű járdák meg az utcák aszfaltján. De igen elterjedten használják nagy területű épületek sík szintjein — például reptéri terminálokban, nagy tervezőirodákban, bankokban, áruházakban — is, hogy például a kézbesítők vagy az őrök gyorsan eljussanak céljukhoz.

A már Európában is forgalmazott segway nem olcsó, 7000 eurós németországi átlagára átszámítva valamivel több mint 24 640 lej, ami egy olcsóbb kisautó ára. Az amerikaiaknál rendszabály-szeretőbb Európában azonban nem egykönnyen fogadják be egyszerűen az újdonságot. Először is, mert a hivatalok nem tudják hova beilleszteni: a kerékpár, a gépjármű vagy a játékszer kategória előírásai vonatkozzanak-e rá? Ha kerékpár, akkor a járdán nem, a közutakon pedig elvileg csak a kerékpársávban közlekedhet. Ha játékszer, vigyék a játszóterekre. Ha közlekedési eszközként gépjármű, viseljen rendszámot. Csakhogy azt hova tegyék — a rollerező fenekére?

A német biztosítók balesetelemző szervezete, az UDV kerékpár-kategóriának tekinti. Ám akkor kell a megelőző ütközésvizsgálata, rá pedig lámpa, fék és világítás. És ha az előírásszerű módon, 20 km/órás sebességnél akarnak vele fékpróbát tartatni, a gyakorlatlan vezető óhatatlanul orra bukik! Ezért a tizenhat német szövetségi állam közül egyelőre csak tizenkettő hatóságai foglalkoznak a segway-vel. Türingiában például a járdán is engedélyezik a közlekedését, méghozzá egészen a 20 kilométer/órás sebességhatárig, az UDV szerint viszont járművek között a közúton is legföljebb 9 km/órával haladhat.

Magyarországon még könnyen össze lehetne számolni az egyelőre inkább csak kuriózumként vásárolt segway-ket, s alighanem a KRESZ szerkesztői sem foglalkoznak még velük. Pedig a cég budapesti képviseletének prospektusaiban nem is egy, hanem hat típusa szerepel, közöttük van használati, szállító és sport változat is. Tehát ott is kapható, bérelhető, oktatást is vállalnak, használtan féláron is megvehető. Az anyavállalat reményei szerint pedig nemsokára autók helyett segway-vel járnak majd munkába az amerikai, távol-keleti és európai nagyvárosok belső kerületeiben dolgozók, ami jelentősen csökkenthetné a légkörszennyezést és a forgalmi dugókat is.

-szűcs-