Kovászna Megye Tanácsa tervbe vette az erdővidéki utak felújítását, a finanszírozási szerződéseket már tavaly aláírták, a közbeszerzési eljárások most is folynak. A Baróttól Vargyason át Hargita megye határáig tartó útszakasz felújítására azonban nem akadt jelentkező. A másik, hosszabb út korszerűsítésére ezután hirdetik meg a licitet. Úgy tűnik, az építőiparban bevezetett kötelező béremeléssel nem jön ki a cégek számítása, a megrendelő önkormányzatok pedig a számvevőszéki felügyelet miatt nem mernek az árakon módosítani.
A háromszéki megyei utak felújításáról, karbantartásáról a megyegondnokot kérdeztük. Kovács Ödön elmondta, a javítási munkálatok jól haladnak. A foltozás Felső-Háromszéken befejeződött, a gelencei bekötőúton, majd a Szentkatolnától Csernáton felé haladó megyei úton mintegy 4000 négyzetméteren kátyúztak. Az útpadkákat mindenhol legyalulták, hogy a víz lefolyhasson az úttestről. Ilyesmit ez idáig csak tűzoltó módszerrel végeztek, ahol éppen szükség volt, most nagy tételben láttak hozzá.
A sáncok takarításának is nekifogtak. 50 kilométernyi út mindkét oldalán megoldják, Sepsikőröspataktól Angyaloson át Maksáig, valamint a Csernáton és Gelence közötti szakaszon. Sok gazda egészen az útig szántotta meg a földet, és felteltek a sáncok – mondja a megyemenedzser, példaként említve, hogy Kézdimartonfalva és Kézdimárkosfalva között teljesen eltűnt az árok.
Friss aszfaltburkolattal néhány rövidebb szakaszt látnak el, így az Árapataktól Brassó megye határáig terjedő 1,5 km-es utat, amely rossz állapotba került. A 12-es országúttól Gidófalván át Angyalos farm felőli kijáratáig aszfaltoznak. Onnan a vasútig komolyabb beavatkozás szükséges, mert megereszkedett a talaj. A szakaszt átvették a községtől, s a felújításra megrendelték a tervet. A vasúttól a szépmezői útig szintén aszfaltoznak. Ez azért fontos, mert így a hulladékszállító autók Erdővidékről, Oltfejből ki tudják kerülni Sepsiszentgyörgyöt. Brassóba is ott hordják a kavicsot. Kovács Ödön tudja, hogy ez nem nagy öröm az angyalosiaknak, de amíg megépül Sepsiszentgyörgy terelőútja, itt forgalom lesz – mondja.
Folyik a Maksa végétől, a hídtól a sepsibesenyői letérőig tartó útszakasz korszerűsítésének tervezése. A megyegondnok valószínűnek tartja, hogy idén kész lesz az út. „Kevés olyan falu van most már, ahova nem lehet aszfalton eljutni. Mindenkinek joga van ahhoz, hogy falujába aszfaltúton jusson el” – mondotta Kovács Ödön, hozzátéve: az elve az, hogy amíg a futásfalvi, hilibi ember csak gumicsizmában tud hazamenni, prioritásként kell kezelni az ügyet, hiszen a 21. században az utolsó faluba is aszfaltútnak kell vezetnie.
Amint Sepsikőröspatakon lefektetik a csatornát és a vízvezetéket, a megye felújítja, leaszfaltozza a település központjától a Vadas alatti hídig tartó 2 kilométeres szakaszt. Erre elindították a tervezést. Távolabbi terv, hogy Sepsibükszádon a főúttól az állomásig tartó szerpentines megyei útszakaszt és az Olt-hidat is rendbe teszik.
A megyeháza idén sok községnek osztott pénzt útjavításra, így mintegy 20–30 kilométernyi községi utat is felújíthatnak.
Ami a nagy beruházásokat illeti, folyamatban az útépítés Bodzaforduló és Nagyborosnyó között. Nagyborosnyótól a kolostor bejáratáig a megyeháza alárendeltségében levő Út- és Hídépítő Rt., onnan Bodzafordulóig egy brassói cég dolgozik.
Az Erdővidéket érintő beruházások egyike Brassó, a másik Hargita megyével közös terv. A finanszírozási szerződéseket még tavaly aláírták. A Málnásfürdőtől a Hatodon és Baróton át Brassó megye határáig, az ágostonfalvi hídig tartó szakasz tervének ellenőrzése megtörtént, következhet a közbeszerzési eljárás megindítása. Nagy gondot okozott a három vasúti átkelő tervezése. Biztonsági területről van szó, és csak különleges engedéllyel rendelkező építész tervezhette meg. A Barótról Olaszteleken és Vargyason át Hargita megye határáig tartó szakasz munkálataira meghirdették a közbeszerzési eljárást. Két cég érdeklődött, de végül senki nem pályázta meg. A gondot az okozza, hogy a 114-es rendelettel megemelték az építőipari alkalmazottak minimálbérét 3000 lejre. Ezek után igazítani kellene az árakat, az építők meg szeretnék kapni a maximumot. Az önkormányzatok azonban nem mernek emelni, amíg nincs erre országos szabályozás, mert a számvevőszék számonkérheti tőlük. Minden közigazgatási egység ugyanebben a helyzetben van – magyarázta a megyegondnok.