Édes-keserű

Ilyen A borvíz útja nagyarányú program önrészeivel kapcsolatosan kialakult helyzet. Mert vannak vidéki települések (Oltszem, Bölön, Előpatak, Torja stb.), melyek kézzel-lábbal ragaszkodnak a tervbe vett program megvalósításához, de számukra is keserű az önrész kikovácsolása. Ez nemcsak Nagy István baróti polgármestert kényszerítette gondolkodásra, hanem azokat az önkormányzatokat is, melyek jóval kisebb arányban vesznek részt ebben a programban.

— Egyfajta egyezségbe már belementünk, a szerződés elkészült — mondta Fodor István bodoki polgármester. A kocka el van vetve. Fogalmam sincs, honnan teremtjük majd elő a mi 12 milliárd régi lejes önrészünket!

Megtudtuk, hogy a barótiak és a bölöniek lemondtak a kezelőbázisok építéséről, s az átcsoportosítás révén Sugásfürdőn és Kézdimartonoson épül majd meleg fürdő és gyógyászati részleg. E sorok írója szakmabéli, s nem kétli, hogy Martonoson ne lehetne elegendő kénes gyógyvizet tárolni, ám Sugásfürdőn — s már örvendenek is a szentgyörgyiek — ezt csak fúrás segítségével lehetne megoldani, de csak geofizikai mérések elvégzése után.

— Kell, kell, kell gyógyfürdő és kezelőbázis Sugásban — hangoztatták egy emberként a délelőtti sugási autóbusz utasai a szóban forgó programról tereferélve —, fizesse meg az új városi önkormányzat, mert a régiek képtelenek voltak maradéktalanul visszaszerezni a város tulajdonába a fürdőhelyet, melyet Sepsiszentgyörgy egykori városi tanácsa megvásárolt Árkostól!

Annyi azonban biztos, hogy miként Bács Csaba polgármester elmondta, Sepsibükszád, de Kasléder József szavai szerint Málnás község is ragaszkodik a program végrehajtásához. Előbbi a község határában felfedezett meleg borvíz, utóbbi a Málnásfürdőre tervezett kezelőbázis okán. Demeter János, a megyei tanács alelnöke derűlátó, bízik abban, hogy a program sikeres lesz.

Fehéren a fekete

Péter Elek hidrogeológust, fúrómérnököt, a fővárosi Nemzeti Ásványvíz Társaság munkatársát, mint a Kárpát-medence Ásványvizei V. Nemzetközi Tudományos Konferencia résztvevőjét és előadóját arra kértük Sepsibükszádon, szóljon az Olt lapályában feltárt meleg ásványvízről, mert annak hőmérsékletéről és minőségéről igen eltérőek, részben bizonytalanok is a vélemények, másrészt sokan nem is hiszik, hogy a mi megyénkben is van remény meleg borvízre.

— Tanulmánykötetünkben is leírtuk, hogy itt nagyobb kiterjedésű, intruzív magmatikus vulkáni tömzs létezik, s ennek, valamint a mélyben lévő törésvonalak kereszteződési övezetének köszönhető, hogy magasabb hőmérsékletű ásványvizek rejtőznek a földkéreg mélyebb régióiban. Itt érintkeznek a mélyben jelen lévő krétakori — kárpáti — homokkőréteg-összletek a vulkanikus kőzetekkel, s ott hévízbeáramlás történik. Az általunk vizsgált kútból 30 C-fok hőmérsékletű ásványvíz tört fel artézi jelleggel. Miután beállt a hidrodinamikai egyensúly, megállapítottuk a hozamot: másodpercenként 5,5 liter. Ez jelentős mennyiség, és csupán 90—130 m mélységből táplálkozik. E gyógyvíznek is mondható ásványvíz vegyi jellegéről: nátrium-hidrogénkarbonátos, kloridos, tehát sós, vasas, szénsavas borvíz. Összes oldott ásványi sótartalma (összetevője) meghaladja a 7 g/l-t. Szén-dioxid-koncentrációja 880 g/l, vastartalma 20 mg/l fölötti. Feltűnő, hogy a többi bükszádi vízzel összehasonlítva ennek nagyobb a bórtartalma, s ebben hasonlít a Tusnádfürdőn feltárt termál ásványvízhez. Utóbbi azonban jóval mélyebben helyezkedik el, 420—900 m között, ahonnan 46 és 63 C-fokos víz tört a felszínre, sajnos, ma már nem működik. Bükszádi fúrásunk eredményeinek pozitívuma, hogy a termálvíz itt sokkal közelebb van a felszínhez, mint Tusnádfürdőn. Állíthatom, hogy hévíznyerés szempontjából Kovászna megyének ez az övezete reményteljesnek tekinthető, és szükségszerű ennek további kutatása magasabb hőfokú termálvizek feltárása érdekében. A most naponként elfolyó, mintegy közel 500 000 köbméter víz további sorsáról egyelőre a megyevezetésnek kell határoznia. Megjegyzem, hogy még nem ismerjük a víz minden kémiai mutatóját, sem pedig balneológiai értékeit.

Lehet helyi szinten is

— Amíg A borvíz útja program életre kel, nekünk lépnünk kell — mondta Fodor István bodoki polgármester. — Kéziszivattyúkkal láttuk el a község néhány borvízforrását. A legfontosabbnak az oltszemi Sós- és a Bagoly-borvizet véltük, mert ebből távolabbi területekre is hordanak ivókúrás kezelésekre. Kéziszivattyút szereltünk a Bagoly-forrásra, kivezettük a híres Sósborvizet az erdei út belső peremére, ahol egy csap segítségével lehet palackokba tölteni. Kőből csorgót, lépcsőt raktunk. Mind a két forrásnál kifüggesztettük a kémiai összetételt és az orvosi javallatokat. Szemeteskuká­kat helyeztünk el, a Sósborvíznél asztalt és pihenőpadokat is. A Bagoly-forrást bekerítettük, hogy legelő állat ne kerülhessen a kút közelébe. Sajnos, nem könnyű munka, mert mind a két forrásnál összetörték a szivattyút, egyikről el is vitték. Nem hihetem el, hogy aki felismeri e gyógyvíz jó hatását, beszemeteli a környékét.

Látogatásunk alkalmával szociális támogatásban részesülő romák egy csoportja takarította a híres Sütei borvízforrás környékét. Feljavították az arrafelé tartó erdőipari utat, piros jelző nyilak mentén könnyen rátalálhat az is, aki soha nem kóstolta vizét. Itt is olvashatók a szükséges tudnivalók arról a vízről, amely a két világháború között kimondottan Galac város üzleteiben került kereskedelmi forgalomba. A források környékéről az eldobált palackokat, a turisták által otthagyott szemetet szekérrel viszik a romák a községi lerakathoz. Hamarosan ide is padokat helyeznek el. Érdekes és értékes hely, mert itt halad el a Leánykavá-rat a Herec-gerinccel, Kincsás várával összekötő piros háromszöggel jelzett turistaösvény.

Gyógyító zarándokhely Bodokon

— Amióta a Háromszék írt a Vásárpataki szemvízről, átvették a román újságok, a bukaresti országos televízió, valósággal zarándokol a románság a forráshoz, Piteşti-ről, Iaşi-ból, az ország minden vidékéről. Erősen hisznek gyógyító erejében — folytatta Fodor. — A románság Izvorul cu batiste (Zsebkendős forrás) néven ismeri.

Egy csoporttal mi is találkoztunk. ,,Csodás a táj, tiszta, csend van, inni és borogatni is kiváló a forrás vize" — mondta egy Călăraşi-ból érkezett idős férfi, aki huszonötödik kiadott könyvével ajándékozta meg a ,,primárt". Néhány napra a faluban béreltek szobát. Annyira elment a híre a szemvíznek, hogy Temesvárról interneten kérték a polgármestert, magyarázza meg, merre találják Bodokot, hol a forrás, lehet-e szállást kapni, több napra ide akarnak jönni.

Kénes, édes ízű a szemvízforrás. Lerakódása a terméskéntől tiszta fehér. Erdei ösvényen lehet oda jutni a patak mentén. A vízre járók verték ki az ösvényt. Amióta regáti vendégek zarándokhelye lett, olyan a forrás melletti fa, akár a karácsonyfa, teleaggatva rongyokkal, széttépett zsebkendődarabokkal (székely tájnyelven foncsikákkal), amelyekkel a szemét borogatta a beteg. Folytatja a ma embere is az ősrégi szokást: ,,hadd maradjon itt a ronggyal a betegség is, nem visszük haza!" Nos, a gyógyvíz híre, vonzereje megelőzte a helybeliek gondolkodását: ha lenne a faluban néhány vendégház, panzió, generációkra menő hasznos és pénzhozó hagyomány verhetne gyökeret a borvizeiről híres Bodokon. A szemvíz mellett bugyog fel a Géza borvíz nevű ikerforrás. Györgyjakab Gézáról nevezte el a nép, aki annak idején takarította s karban is tartotta. S hogy bárki rátaláljon a szemvízre, már a bodoki főutcán, de tovább, a Vásárpataki erdészeti út mentén is jelzőtábla irányítja a vándort: az erdő felé vegye az útját.

— Nem tehetem, hogy a félvilág ide zarándokol, s itt rendetlenség uralja a források környékét — mondta végül Fodor. — Tervbe vettem, hogy a zaláni Sutában is rendbe tesszük a borvizet. Alább vezetjük, hogy legyen kifolyása, ne kelljen belemeregetni. Rendbe tetetünk egy forrást Benczefalván és a Fingosborvizet a falu alsó felén.

Borvízparádé a Görgő alatt

— Mint az ásványvizek ismerője, csak üdvözölni tudom a Kovászna Megyei Turizmusért Egyesületet, hogy felvállalta az igen hasznos és messze mutató Aquarius-rendezvény második kiadásának megszervezését Sugásfürdőn. Mit kínál az idei Aquarius? — kérdeztük Albert Zoltánt, az immár hagyományossá gyökerező borvizes mozgalom egyik lelkes kivitelezőjét.

— Tudományos és fürdőtörténeti ismertetőket, értékes helytörténeti kiállítást, borvízkóstolást és sok érdekes, izgalmas vetélkedőt szeptember 13-án tíz órától. Vetélkednek két megye palackozott és nem palackozott vizei, versenyeznek, akik a bikarbonátos vízből a legjobb palacsintát sütik. Az volna most a fontos, hogy e hónap 10-ig, jövő hét szerdáig minél többen jelentkezzenek a versenyre innen, Háromszékről is a turism@covasna.info.ro e-mail címre, hogy méltóképpen szerepelhessünk a borvizekben igen gazdag Hargita megye csapataival közösen. Versenyszabályainkat mindenki elolvashatja a www.pluszportal.ro weboldalon.

A legjobb alkalom, hogy e sorok írója is elmondhassa: Háromszéken igencsak szükségét érezzük egy borvízmúzeumnak, forrás-, palackozó- és fürdőtörténeti állandó kiállításnak. Nos, az egykori bibarcfalvi Borhegyi-forrás dugaszolóháza, ahol legelső alkalommal került hivatalosan üvegbe megyénkben az ásványvíz, festői és erre a célra kiváló helyen található. Tulajdonjoga felől nem érdeklődtünk.