Míg városon jól bevált gyakorlat, hogy a szülők fizetnek a délutáni oktatásért és az iskolában elfogyasztott meleg ebédért, a szociálisan hátrányos helyzetű családból származó gyermekek számára ez nem adatik meg – hangsúlyozta Makkai Péter, a Diakónia gyermekjóléti és családsegítő ágazatának lelkész-igazgatója. Elmondta, az elmúlt években azt tapasztalták, hogy változás történt az önkormányzatok hozzáállásában, hisz korábban alig tudtak meggyőzni egy-két helyi tanácsot arról, hogy a délutáni oktatás fontos a falu, a közösség, a gyermekek és a jövőjük érdekében.

Makkai Péter úgy véli, az általuk elindított program lényegesen hozzájárult ehhez a személetváltáshoz, amelynek hozadéka, hogy sok önkormányzat úgy gondolja, a szociális és oktatási programok, a humán erőforrásba befektetés fontosabb, mint az infrastruk­turális beruházás. A lelkész-igazgató szerint az érintett gyermekeknek biztonságot nyújtott a program, mert a teljes tanév idején kaptak meleg ebédet, és délután felügyelet mellett közösségben lehettek. Hangsúlyozta, a Diakónia szeretné, ha a jelenlegi partnerségi kör megmaradna, de szélesíteni is kívánják a programot, amit a valós szükséglet is igazol, hisz a jövő tanévre a jelenleginél kétszer több, vagyis ezer gyermek délutáni foglalkoztatására jegyeztek igénylést az iskolák és önkormányzatok részéről.

Torma Vera programfelelős azt hangsúlyozta, az alapítvány mindig ott segít, ahol szükség van, és az, hogy négy év alatt több mint százezer meleg ebédet és tízezer oktatási órát biztosítottak, jelzi, hogy igény van erre a segítségre. A program sikeréről beszélt Albert Andrea is, aki a sepsiszentgyörgyi Gödri Ferenc Általános Iskola igazgatójaként az indulástól követi a diákok fejlődését, hisz iskolájukban jelenleg is öt délutáni csoport működik, négy elemiben, egy gimnáziumban. Azt tapasztalta, hogy az érintett gyermekek szívesen járnak a foglalkozásokra, tetszik nekik, hogy szabadon érvényesíthetik képességeiket, készségeiket, és jó hatással vannak egymásra. Az iskolához tartozó napközi otthonnak saját konyhája van, így a délutános diákokra is ott főznek, különös figyelmet fordítva arra, hogy a gyermekek sok gyümölcsöt kapjanak – mondotta. A programos tanulók közül senki nem bukott ismétlőre, kevés a hiányzás, nincs lemorzsolódás – közölte az igazgató.

Első alkalom, hogy az önkormányzatok rendszerszerűen támogatnak olyan nevelési programot, amely nem a kötelező oktatás része, aminek nemcsak az a hozadéka, hogy csökkent az iskolaelhagyás mértéke, hanem az is, hogy a házi feladat megoldása mellett a szocializációt elősegítő, sokrétű játékos-fejlesztő foglalkozásokban is részt vehetnek a gyermekek – mondotta Bokor Attila speciális oktatásért felelős tanfelügyelő. A program sikerét jelzi, hogy a jelenlegi iskolák mellett még kilenc tanoda jelezte, jövő tanévtől belépne a programba, ezáltal bővülne a hálózat, amely jelenleg tizennégy településen tizenhat iskola 528 diákját érinti.

A Diakónia Keresztyén Alapítvány által indított délutáni oktatás fő támogatója a svájci HEKS Alapítvány, amely a Dia­kónián keresztül folyósítja a költségek felét kitevő összeget, és 25–25 százalékban járul hozzá a megyei, valamint az érintett helyi önkormányzat. Egy ideje bevezették a szimbolikus szülői hozzájárulást, ami az egy diákra eső napi 20 lejes költség tíz százaléka, azaz napi 2 lej. Ebben a tanévben a program összes költsége elérte az egymillió lejt, négy év alatt egymillió eurót fordítottak rá, aminek felét a svájci alapítvány állta. A HEKS újabb pályáztatási szakaszában a Diakónia további támogatásra számít, az eddigi tárgyalások biztatóak – közölték.

Makkai Péter úgy véli, a magvetés megtörtént, az önkormányzatok már megértették, hogy a település javát szolgálja az, ha a gyermekekbe fektetnek, most a kormányon a sor, hogy lépjen, hisz amit jelenleg az említett partnerségi hálózatban valósítanak meg, az az állam feladata lenne.