Brazil fotográfus kapja a német nyelvterület legrangosabb civil díját

2019. június 22., szombat, Magazin

Sebastiano Salgado világhírű brazil fotóművész kapja az idén a német nyelvterület legrangosabb civil kitüntetéseként számon tartott elismerést, a németországi könyvkereskedők békedíját (Friedenspreis des Deutschen Buchhandels) – jelentették be Berlinben.

Ez az első alkalom, hogy fotográfusnak ítélik oda a német könyvszakma csúcsszerve, a könyvkereskedők egyesülete (Börsenverein des Deutschen Buchhandels) 25 ezer euróval járó elismerését. Az 1950 óta minden évben kiosztott díjat eddig rendszerint írók kapták meg, köztük Mario Vargas Llosa, Orhan Pamuk, Konrád György és a néhai Esterházy Péter. Az elismerést a frankfurti nemzetközi könnyvásár utolsó napján adják át, ezúttal október 20-án.

A díj odaítéléséről döntő testület indoklásában kiemelte, hogy Sebastiano Salgado a fekete-fehér felvételeiből szerkesztett albumaival és kiállításaival a háborúk vagy a klímakatasztrófa miatt hontalanná váló és a hagyományosan a természeti környezetükben „legyökerezve” élő embereket, népeket is a középpontba állítja. Így „világszerte érzékenyít” a menekültek sorsa és az őshonos természeti népek életkörülményei iránt.

Művészetének másik fő témája a természet, képeivel a bolygó sebeit és törékeny szépségét is bemutatja, lehetőséget, esélyt adva a befogadónak arra, hogy az igazi valójában fogja fel a Földet, „olyan élettérként, amely nem egyedül a miénk, és amelyet feltétlenül meg kell óvnunk” – olvasható az indoklásban, amely szerint Sebastiano Salgado felvételei társadalmi igazságosságot és békét követelnek, és alátámasztják a környezet és az éghajlat védelméről világszerte folytatott viták fontosságát.

Sebastiano Salgado 1944-ben született, közgazdaság-tudományi tanulmányokat folytatott, 1969-ben a katonai diktatúra elől hazájából Párizsba menekült. Közgazdászként nemzetközi fejlesztési projektekben dolgozott Afrikában, és e munkája révén ismerte fel a fotográfia iránti szenvedélyét. Így 1973-ban elhatározta, hogy pályát módosít, fotósként dolgozik tovább.

Munkássága első korszakának fő témái a háború, a menekülés, a hontalanság, az éhínség és a szegénység, legfőképpen Afrikában dolgozott, például Ruandában az 1994-es népirtás idején. A kilencvenes évek második felétől egyre inkább a természetfotózás felé fordult, és visszatért szülőföldjére, a brazíliai esőerdők vidékére, ahol szülei egykori farmján nagyszabású újraerdősítési programot indított, létrehozva egy 680 hektáros természetvédelmi területet és az Instituto Terra elnevezésű közhasznú intézményt.

A művész nemzetközi ismertségét tovább növelte, hogy Wim Wenders világhírű német filmrendező és fia, Juliano Riberio Salgado egész estés dokumentumfilmet forgatott róla, a francia-olasz-brazil koprodukcióban készült, A Föld sója című alkotást 2014-ben mutatták be.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Részt vesz-e a december 1-jei parlamenti választásokon?







eredmények
szavazatok száma 48
szavazógép
2019-06-22: Magazin - :

A cetbörtönben tartott delfinek elengedését kéri (Cousteau Putyinhoz fordult)

Jean-Michel Cousteau francia óceánkutató azt kéri Vlagyimir Putyin elnöktől, hogy engedjék végre szabadon az orosz Távol-Keleten felfedezett „cetbörtönben” fogva tartott fehér és kardszárnyú delfineket.
2019-06-22: Magazin - :

Munkácsy Mihály új kiállítása nyílt meg Debrecenben

Munkácsy MÁS/KÉP(P) címmel a festőművész pályájának termékeny időszakát bemutató tárlat nyílt csütörtökön a debreceni Déri Múzeumban. Papp László, Debrecen polgármestere a megnyitón hangsúlyozta: a kiállítás apropóját részben az adta, hogy a művész 175 évvel ezelőtt született, részben pedig az, hogy több mint száz év kálvária után Munkácsy Krisztus-trilógiája végleg megtalálta helyét a múzeumban.