Emlékeztetett arra, hogy január elején a Golgota című festmény jogi értelemben is hazatalált. A polgármester bejelentette: a Golgota a magyar kormány döntésének köszönhetően nem csak letétbe került a Déri Múzeumba, hanem immár a kép kezelői jogát is megkapta az intézmény. Papp László szerint ez a döntés a múzeumban végzett szakmai munka elismerése, és bizonyítéka annak, hogy a trilógia méltó helyen van Debrecenben. Angi János, a Déri Múzeum igazgatója közölte: azzal, hogy a Golgota kezelői joga az intézményhez került, a múzeum és Debrecen műkincs vagyona 3 milliárd forinttal gyarapodott.

Papp László elmondta: a három monumentális Munkácsy-alkotást tavaly 65 ezren látták, a Déri Múzeum látogatóinak száma pedig 2018-ban csaknem elérte a 160 ezret. „Ez a látogatói szám felveszi a versenyt nagyon sok fővárosi közgyűjteménnyel, múzeummal is” – hangoztatta, hozzátéve, hogy Debrecen készen áll arra, hogy újabb országos jelentőségű közgyűjteménynek adjon helyet. A Debreceni Egyetem képzése, a városban dolgozó múzeumi szakemberek garanciái annak, hogy Debrecen a közgyűjtemények területén akár ambiciózusabb terveket is kitűzzön maga elé – fogalmazott.

A Munkácsy MÁS/KÉP(P) című kiállítás időutazásra hívja a látogatókat. A művész 1874 és 1896 közötti termékeny időszakába enged betekintést. Az érdeklődők megismerhetik a festő párizsi műtermét, festményein, személyes tárgyain keresztül pedig közelebb kerülhetnek Munkácsy életéhez. A Zoltai Lajos-terem alsó szintjén a trilógia születését állították a kiállítás középpontjába. Megtekinthető a Golgota című festmény 1883-ban készült szín és kompozíciós vázlata és néhány rajz az Ecce Homo tervezési időszakából. A felső szinten Munkácsy Mihály életéből fennmaradt emlékekkel találkozhatnak a látogatók. A tárlaton bemutatják a művész esernyőjét, bőrkesztyűjét, hajkeféjét, névjegykártyáját és esküvői meghívóját is. A kiállítás, amely a békéscsbai Munkácsy Mihály Múzeum és a Nemzeti Galéria közreműködésével jött létre, december végéig látható a Déri Múzeumban.