A rendezvény eszmeiségéről szólva Klárik Attila, a LAM Alapítvány igazgatója köszöntőbeszédében hangsúlyozta: száz éve húzzák le a bőrt rólunk, de álljuk a sarat, céltudatosan óvjuk, ami a miénk, és tovább is visszük azt. A fórum résztvevőit méltatva jelentette ki: aktív gazdák, nem csak elméleti szakemberek.A nyíregyházi szervezet alelnöke, Takács Richárd a nemrég történt dunai hajókatasztrófa, a balesetet előidéző hiányosságok kapcsán mondta: gigantikus mértékben ez játszódik le a világban, ismeretlen arcok mérget tesznek az asztalunkra.

A tudományos előadások sorában prof. dr. Bardócz Zsuzsa, az MTA tagja, biokémikus, egyetemi tanár, miniszteri tanácsadó, Stuttgart-békedíjas kutató génjeink és a környezet összefüggésének témakörében tartott érdekfeszítő előadást. Bemutatójából kiderült: génjeinket külső tényezők, sőt, mi magunk is befolyásolhatjuk. Az vagyunk, amit megeszünk, a biotermékek segítenek szervezetünknek a káros anyagok lebontásában. Biotermékek fogyasztása mellett két hét alatt méregtelenítődik a szervezetünk – hangzott el.

Dr. Roszik Péter, a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. igazgatója az ökológiai gazdálkodás fontosságára hívta fel a figyelmet. Az élhető környezet, a tiszta víz, az egészséges élelmiszer mindenkit megillet. A biogazdálkodás hozhat megoldást mindazokra a problémákra, amelyeket a felelőtlen, vegyszerhasználatú, génmanipulált termelés ad – jelentette ki.

Könczei Csaba, a Kovászna Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője a háromszéki mezőgazdaság jelene és jövője témakörben értekezett. A kihívások, kitörési pontok részletezésénél a szövetkezeti keretben működő, szervezett értékesítést, tárolást, az elsődleges termékek feldolgozását, a bio- és hagyományos termékek előállításának fontosságát, valamint az öntözés megvalósítását említette.

Ladó Hunor, a Székelyföldi Gazdaszervezetek Egyesületének falugazdásza elmondta: földünk termőterületeinek 80 százaléka súlyosan szennyezett; ha az irányvonal megmarad, még 59 évig tart ki a termőföld – idézte dr. Gyulai Istvánt. Az általános tendenciával szemben Székelyföldön ha nem is tudatosan, de biotermelés folyik, és ebben nagy szerepe van az erdőszélek biodiverzitásának is. A székelyföldi gazdák nem tudnak versenyezni nyugati társaikkal, azért sem, mert itt létezik egyfajta belső kontroll, ami nem engedi, hogy bizonyos káros technológiákhoz folyamodjanak – mondta Ladó.

A további előadásokban vadgazdálkodásról, az erózió és defláció, a víz és a szél talajromboló hatásának kérdéseiről, a tej és hús táplálkozásban betöltött szerepéről, a hagyományos gazdálkodásról szóltak az előadó szakemberek.

Orbán Miklós, az AgroSIC Közösségek Közti Társulás igazgatója a Kovászna megyei integrált rendszerekről, a szövetkezetekről, ernyőszervezetekről, az értékesítési láncokról tartott előadást. Mindezek azért jöttek létre, hogy a termeléstől az eladásig lefedjék az egész folyamatot – érvelt Orbán.

Szombaton szakmaturisztikai napot szerveztek a résztvevőknek. Meglátogatták a csernátoni Haszmann Pál Múzeumot, ugyanott Csáki Béla és Moldován Csaba gazdaságát is megtekintették. Kézdivásárhelyen dr. Mucsi Mihály volt a vendégek házigazdája, majd a Szent Anna-tavat és környékét is megtekintették a fórum résztvevői. A természet szépségei mellett különös élményben is részük volt, szinte testközelből ismerkedhettek meg egy medvével – igaz, nem kapitális példányról volt szó, de a gyengécske mackó látványa is rendkívüli volt, főként az idegenből érkezettek számára.