Tapasztaljuk, hogy alaposan megbolydult időjárásunk, égető napsütést kísér viharos záporeső, derűre a ború olykor borsószem nagyságú jéggel érkezik. Ezt nem mi irányítjuk, az Egek urára kell hagyni – így a hatolykaiak –, az csak „kövér időjárás”. Soha nem volt ilyen szép a mezőföldi határ, virágzik a pityóka, nagy reményeket fűznek a székely valutához a helyiek. Olyan vidék vagyunk, ahol felülről is, alulról is – értsd: borvíz és gyógygáz – ömlik az áldás!
„Húsz esztendő, az idő hogy eljár”
– folytathatnánk Pefőfi Sándor sorait. Csapatnyi gyógykezelt érbeteg látogatója volt a hatolykai fürdőközpontnak, melynek fenntartását a Kovászna Megye Turizmusáért Egyesület és Szentkatolna község polgármesteri hivatala biztosítja. Régi mezőföldi álom teljesült, amikor 2011-ben megnyílhatott itt a gyógyfürdő. Borvízkútja ivókúrára is alkalmas, de ritkaságnak számítanak a híres hatolykai pince-mofetták is. A csoporttal volt orvosuk, aki mindig hangsúlyozta, hogy gyakrabban kellene igénybe venniük a háromszéki szívbetegeknek azt a természetes gyógykincset, gyógymódot, amelyben talán sehol sincs a mienknél gazdagabb régió.
– Huszonhét esztendeje jött létre a Kovászna Megyei Szívbetegek Egyesülete, és mindmáig húsz alkalommal látogattuk meg együtt ezt a gyógytényezőkben gazdag vidéket – részletezte dr. Albert István belgyógyász főorvos, kardiológus, aki szakmai pályája kezdetén a kovásznai Dr. Benedek Géza-szívkórházban végzett szolgálata idején győződött meg említett gyógytényezőink felette hatásos voltáról.
"Szívesek” Hatolykán
A csoport rövid vulkanológiai és vízföldtani magyarázatot hallgathatott meg a gyógyvíz és -gáz eredetére vonatkozóan, megtekintették a kezelőközpontot, ahol rendszeres szakorvosi javallatokban is részesülhet a látogató. Kipróbálták a mofettát, amely széles e vidék legmagasabb szén-dioxid-koncentrációval rendelkező gázfürdője, volt, aki beleült az ásványvizes gyógykádakba, szaunázott, megtudta, hogy itt is működik több, Kovásznán is használatos elektroterápiás mellékkezelés és egy sor kardiofitneszgép. Hatolyka gyógytényezői értágító hatásúak, ami hozzájárul a perifériás érbántalmak tüneteinek enyhüléséhez.
Az épület emeletén megtekinthették a fürdőközpont vendégszobáit, konyháját és tereferére alkalmas közösségi terét is. Magyarországi csoport is ellátogatott Hatolykára egyfajta tapasztalatcserére, a Mofettával és Szén-dioxid-terápiával az Egészségért Nemzetközi Egyesület küldöttségét dr. Csáky Csaba alapító elnök vezette. A sepsiszentgyörgyi csoport a Fejér család vendégszeretetében részesült, és szívbetegflekken fogyasztásával és hatolykai borvízzel zárta a napot. „A beteg szív mellett az egészséges gyomornak is áldozunk – mondta az egyik gyógyulni vágyó –, ez a flekken azért szívbetegflekken, mert mi, szívbetegek fogyasztjuk el!”
Jókai-emlékek Hatolykán
Változatos idegenforgalmi értékeket kínál Hatolyka a borsodi tájakról ide érkező tardonaiaknak. Tardona Hatolyka testvértelepülése, így az odavalósiak már nemegyszer mártóztak meg a hatolykai gyógyvízben. A helybeli katolikus templom előterében áll egy 1668-ból való ácsolt harangláb, Háromszék legrégibb ilyen jellegű építménye. A faluban megmaradt a tavaszi kakasütés régi helyi népszokása, amelyet lelkes helybeliek újítottak fel. A szokás eredetileg húsvéthoz kötődött, de az utóbbi években a mindenkori falunapok kedvenc közösségi attrakciója. Évente mintegy negyedszáz gyerek és felnőtt nevez be a játékba. A kakast az viheti haza, akinek sikerül bekötött szemmel, három próbálkozásból hosszú pálcájával megérintenie, enyhén megütnie a lábánál fogva kikötött kakast.
A faluhoz több jeles család és személyiség kötődik.
Hatolykai származású volt a Pótsa család. Neves képviselője Hatolykai Potsa József (1836–1903), Háromszék vármegye főispánja, a kor jeles közéleti személyisége.
Ma is él itt nevében a Pakó család, tagjai már Bethlen Gábor idejében lustráltak. Pakó János püspöki titkár, címzetes esperes és kolozsmonostori pap volt. A Pap családból származott Pap András (1853), a székelyudvarhelyi római katolikus főgimnázium egykori tanára. Hatolykai származású volt Mattis-Teutsch János (1884–1960) festőművész, a XX. század eleji avantgárd művészetek európai rangú mestere.
Hatolyka testvértelepülése, Tardona ma az egyik legjelentősebb észak-magyarországi Jókai-emlékhely. Jókai Mór ugyanis a szabadságharc bukása után a megtorlások elől a borsodi hegyekben keresett és talált menedéket addig, míg felesége, Benke Judit nem szerzett számára menlevelet. A Tardonára ellátogató hatolykaiak nem egy alkalommal tekintették meg a tardonai Jókai-házat, -emlékművet és a helyi templomot, ahová sokszor tért be az író egy-egy imára.
Szépül a Mezőföld
Ha nyár, akkor kánikulában jólesik a fürdőzés, árnyékba húzódva a pihenés-üdülés. Ha „gübbenésre” nincs alkalom, mindenütt található itt egy-egy forrás, kirándulóhely, ahol meghúzódhat a veszélyes sugárzás elől a pihenni vágyó.
Fortyogó Székelypetőfalván
Demes Botond zabolai alpolgármester társaságában látogattuk meg a székelypetőfalvi fortyogót, a Mezőföld oázisát, amelynek a felújítási munkálatait végezték. Ez a fortyogó is ugyanazon mélyen húzódó kéregtörésvonal mentén tör a felszínre, amelynek vonalán északra Hatolyka, délkeletre pedig Kovászna is fekszik. A réten régebben olyan közel volt a borvizes réteg a felszínhez, hogy akárhol lehetett volna egy-egy gübbögtetőt lemélyíteni.
– Ha ezeket a feredőhelyeket nem felügyeli az ember, nem gondozza, itt-ott nem reparál valamit, tönkremennek. Sok minden fából-deszkából készült, ami ugyan szépen illeszkedik a környezethez, de nem tartós anyag. Ebben az évben javítottuk a borvizes medencét, letakarítottuk a télvíz idején felgyűlt hínárt. Javítottuk a szauna felé vezető deszkás járdát, a szaunát pedig lekentük tartósítószerrel. Idén bekerítjük a fortyogó területét. Sok idegen eljár ide nyáron. Még egy piknikezőhely is található itt, munkásaink éppen most rotyogtatnak egy tokányt – mutatja a munkálatok vezetője, Bodó Csaba.
A helyszínen volt alkalmunk beszélgetni a helyben lakó Both Lászlóval, a feredőhely megbízott működtetőjével, zabolai kultúrással és a 23 esztendeje működő zabolai Gyöngyharmat táncegyüttes vezetőjével. Elmondta, hogy nyári táborba készülnek, és fellépnek a Mikes-kastély vagy Csángó Múzeum udvarán, jelenleg kalotaszegi, szucsági és györgyfalvi táncokkal gyakorolnak.
Székelypetőfalvát éppen derékba szeli az egykori Postaút, amelyen a királyi postakocsi közlekedett régen Brassó és Kézdivásárhely között.
„Mentjük a Postautat” (Jobbról Demes Botond)
– Gyakran használt útszakasz ez – mondta Demes Botond. – Hosszú szakasz javítása jut nekünk feladatként, egészen az orbaiteleki határig mi gondozzuk az utat. Szakaszokban tört követ raktunk le. Mintegy 500 tonnát vásároltunk, elterítjük itt is és minden Zabolához tartozó útszakaszon. Páván a Darék falurészen kezdtük el, haladunk egészen a Zsidók pusztájáig, Zabolán a felszegi részen a román temető felé. Itt megkezdtük a ravatalozó építését, most köt a beton, folytatni fogjuk.
A lüktető életet, a mozgást kerestük a legbelső Mezőföldön, Székelytamásfalván és Szörcsén is. Papp János tamásfalvi magántermelő és vállalkozó újságolta, hogy szépen kelt a határban az idei év újdonsága, a szudáni fű. Ez állatoknak való, tápanyagban nagyon gazdag takarmány, a cirok és kukorica keveréke. Kiváló, nagy termőképességű zöldtakarmány, felhasználható legeltetésre, zöldszecska készítésére. Ha sikeres lesz a kísérlet, biztos, másoknak is kedve kerekedik termesztésére.
Bacsó István személyében új lelkipásztora van a falunak. Kérdésünkre elmondta, hogy feldobolyi székely családból származik, a Mikes Kelemen Főgimnázium és Református Kollégium diákja volt, majd a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézetben és ezzel párhuzamosan a Babeș–Bolyai Tudományegyetem filozófia karán végzett. Több külföldi jeles intézetben gyakornakoskodott, két évig segédlelkészként szolgált Kőhalomban nagytiszteletű Szegedi László brassói református esperes mellett. Április elsejétől hívta meg lelkészének a székelytamásfalvi református gyülekezet.
Benedek József, a szomszédos Szörcse falufelelőse is hírrel fogadott. A megyei tanács 500 ezer lejt különített el számukra az Orbaitelek és Szörcse közötti makadámút aszfaltozására.
– Örvendünk, s bár nem lesz elég az egész szakaszra, hamarosan neki kellene fogni, mert már benne vagyunk a nyárban. A falu szívében régi látnivalóként fedél alatt közszemlére tettük a ma már nem használt egykori kézi tűzoltószivattyúinkat.
Múlt és jelen Zabolán
Látogatásunk idején fejezte be a Székely Nemzeti Múzeum régészcsoportja a zabolai műemlék vártemplom felújítása előtt előírt régészeti feltárást. Sztáncsuly Sándor régésztől megtudtuk, hogy megtalálták a jelenlegi templom helyén álló kora középkori templom alapjait, az előkerült népvándorlás kori leletek pedig arról tanúskodnak, hogy már jóval a régi templom építése előtti időkben lakott volt ez a hely.
Fejér Levente zabolai polgármester
Zabola község közeljövőjének gondjairól Fejér Levente polgármestert faggattuk, aki elmondta, hogy uniós alapokból még idén aszfaltozni fogják a zabolai Csipkés-feredő felé tartó 3,5 km-es útszakaszt, jelenleg zajlik a közbeszerzési eljárás. Szerződést írtak alá a vidékfejlesztési alapnál a Csipkés fejlesztési tervezetére is. Két éve leszerződték a Hegyalja-vidék három utcájának aszfaltozását 9 kilométer hosszúságban. Információi szerint nyertes az a pályázatuk is, amellyel a zabolai elemi iskola épületének felújítására és bővítésére igényeltek 1,5 millió lejt. A falu lakosságának óhajára újabb lépéseket szándékoznak tenni, hogy felújíthassák a székelytamásfalvi ásványvizes fúrt kutat.
