Mikor és melyik településre találhatna leginkább címünk, ha nem éppen a július 20. előtti napokban az alvégi Illyefalvára? A mai ember gyakran rácsodálkozik az Illés névre, bár ha a vele kapcsolatos hiedelmeket olvassa, meggyőződhet arról, hogy felmenőinknek elég sok baja akadt Illéssel, számos hiedelem kapcsolódott személyéhez. De ma, a viharokkal és természeti katasztrófákkal küzdő időben, főleg a hívő ember számára igencsak aktuális téma Illés napja.
Napsütés, hiedelmek, ünnep
Tudnia kell az olvasónak, hogy mindaz, amit az időjárás-előrejelzők bemondanak nálunk, azért nem „jön be” mindig, mert gyakran itt találkozik-viaskodik két nagy különböző éghajlat-alakító, alacsony és magas légnyomású vonulat (ciklon és anticiklon), vagyis a nyugati szelek hozta nedves és csapadékos légáramlat, a keleti száraz és hűvösebb, nagyon ritkán esőt hozó szibériai-orosz eredetű szelekkel. Az erősebb pillanatnyi időjárását kell elszenvednünk, ez a „találkozás” pedig majdnem teljesen kiszámíthatatlan.
Illés azonban próféta is, mind a judaizmusban, a kereszténységben, mind az iszlámban is – tartja a vallástörténet –, ő az egyetlen az ószövetségi szentek közül, akinek emlékét a bizánci egyház nyilvános ünneppel tiszteli szintén július 20-án. Annyi bizonyos, hogy személyéhez felette sok hiedelem kapcsolódik, amit Bálint András (1904–1980) néprajzkutató gyűjtött össze nekünk. Úgy tartják, hogy Illés szekere zörög, ha július 20-án mennydörög az ég. Évszázados megfigyelések szerint ezen a napon, illetve e nap táján gyakoriak a viharok. Ezért munkatilalom volt, mert attól tartottak, hogy aki ilyenkor a mezőn dolgozik, abba belecsap a villám, a termést pedig elveri a jég. A gazdálkodók féltek ettől a naptól, hogy a vihar szétveri vagy a villám felgyújtja az asztagot, a kazlakat. A visszatelepedett bukovinai székelyek szerint a sok eső miatt lyukas mogyoró és dió fog teremni. A néphit alapján ez az egyik legbiztosabban zivataros nap.
Általában azonban mint tűzszekér, legjellemzőbb sajátsága a fény, amely a Szentlélek megvilágosító erejét jelentheti. Illés szekere a lelket a mennybe viszi, de ezeken túl érdekes, hogy emléke Hétfaluban maradt meg a leginkább, amit Orbán Balázs elevenített fel a bodzai Leánymezőhöz kapcsolódó ünnepi román–magyar népszokásban és népkölteményben. Szent Illés prófétához kapcsolódó hiedelmek nagy költőinket, Adyt és Reményik Sándort is megihlették, hiszen versben énekelték meg a számukra különösnek tűnő történéseket.
Megkeresésünkre Henning Emese, az illyefalvi Fábián Ernő Községi Könyvtár könyvtárosa részletezte a hétvégi kétnapos ünnepség programját.
– Szombaton 16 órakor a református vártemplomban Ensemble Flaut Dolce-hangversennyel kezdünk, amelyet az illyefalvi Gál Dániel Óvoda új játszóterének avatása, majd Orbán Ferenc gyerekkoncertje követ. Szinte estébe nyúlóan ugyancsak az óvodában Péter Sándor szerző mutatja be Bakó Béla két élete című, a múlt század végi sepsiszentgyörgyi táncegyüttesekhez kapcsolódó könyvét. A több alkalommal bemutatkozó illyefalvi Hármas fogat színjátszó csoport a helybeli kultúrházban lép fel előadásával, amelyet táncmulatság követ. Vasárnap 11 órakor a vártemplomban köszöntik a falu legidősebb és legfiatalabb személyét, megtartják a 25 és 50 éves házasok évfordulóját, valamint köszöntik a nagykorúvá váló fiatalokat. Templomi szolgálatot végez t. Sánta Pál Illyefalvára beszolgáló római katolikus plébános. A sportpályán elhelyezett szabadtéri színpad változatos műsorral várja az érdeklődőket: kispályás labdarúgó-bajnoksággal (III. Illés-vándorkupa) kezdenek 9 órakor, 15 órától kézműves-foglalkozásokon vehet részt bárki, a gyermekek a Vitéz bakarasznyi János bábjátékot láthatják, de lesz harcászati és kutyabemutató is, kozmetika és idomítás Kiss Ágostonnal. 18 órakor fellép Zöldi Lara énekes operettrészletekkel, slágerekkel és sanzonokkal a Csalogány énekegyüttes. Az ünnepsor az esti Musicum-koncerttel zár.
Közérdekű hírként jegyezzük, hogy Illyefalván Gáspár-Babos Etele Tamás volt református lelkipásztor távozása után a presbitérium egyhangúlag Bocz Gábor Sebestyént, a Beszterce megyei Sófalva lelkészét hívta meg a gyülekezetbe. A régi és tősgyökeres köpeci családból származó lelkipásztor kérésünkre bemutatkozott.
– Tanulmányaimat Sepsiszentgyörgyön kezdtem, a középiskolát a Székely Mikó Kollégiumban folytattam, majd a Kolozsvári Református Kollégiumban érettségiztem. A teológia elvégzése után Antal Ferenc brassói lelkész-esperes mellett segédlelkész voltam, és én szerveztem meg a brassói református kórházlelkészi szolgálatot. Ezt követte a Dés melletti Szentágotában végzett hatévi, majd pedig a Beszterce megyei lelkészi szolgálatom. Illyefalván már nagyon itthon érzem magam, Háromszéken szolgálok, szeretettel fogadtak.
Ünneplés csak munka közben
Ez derül ki Fodor Imre polgármesterrel folytatott beszélgetésünkből.
– Hogy haladnak az Olton áthajló korszerű híd építési munkálatai? Azért is kérdezzük, mert a megyevezetésnek vannak olyan elképzelései – tudtuk meg Ráduly István uzoni polgármestertől –, hogy az új híd mellett megépített ideiglenes, ún. elkerülőhidat a munkálatok elvégzése után az Uzonhoz tartozó Szentivánlaborfalván szándékoznának felépíteni a Feketeügyön.
– Sajnos, pillanatnyilag eléggé lassan haladnak a munkálatok. Sok olyan akadály és előre nem látható nehézség is közbejött, ami miatt több alkalommal meg kellett állni a munkával. A folyó magas vízszintje közvetlen akadály volt, mert a mélyen beépített elemek melletti munkálatokat vízszint alatt kell elvégezni, az apadásra azonban a gyakori esők miatt várni kellett. Nem titok az sem, hogy a kivitelező cégnek nem egy munkapontja van, máshol is dolgoznak, szakmunkásokból pedig – jól tudjuk – hiány van. Az említett ideiglenes híd megfelelő állapotú, és értéke benne van a nagy híd költségvetésében.
Ünnep előtt, ünnep után sorakoznak a hétköznapok feladatai, eseményei. Az óvoda felújított játszóterét is felavatják a hétvégi ünnepeken, ez a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének segítségével valósul meg a magyarországi Bethlen Gábor Alap pályázati úton nyert pénzalapjaiból.
– A pályázatot Szász Margit óvónő készítette el – tájékoztatott kérésünkre Komán László, a László Lukács Általános Iskola igazgató-tanára, aki elmondta, hogy a játszótér régi elemeit közerővel a gyermekek szüleivel együtt újították fel. Az illyefalvi nyolc nyolcadikos végzős eredményei felől érdeklődve tájékoztatott, hogy Neda Róbert aldobolyi tanulójuk az iskola büszkesége, ugyanis 8,85-ös általánossal végzett, sikeresen felvételizett a Mihai Viteazul Főgimnázium matematika–informatika osztályába, és tízest kapott azon a versenyen, amelyet az oktatási minisztérium hirdetett meg a magyar iskolákba járó tanulók számára. Pál Loránd tanulójuk a Berde Áron-líceum turisztikai profilú osztályába felvételizett sikerrel, a négy lány pedig szakiskolában folytatja tanulmányait. Vakációs eseményként említette, hogy öt illyefalvi tanuló és egy pedagógus vett részt a Nagyszénáson, Illyefalva magyarországi testvértelepülésén megszervezett honismereti táborban.
– Terveink is vannak az őszi iskolakezdésre – ecsetelte az igazgató. – Pénzalapokra várunk, amelyből nyersanyagot kellene vásárolnunk az új iskola területének bekerítésére.
Jobb hírek után kutattunk az Illyefalvához tartozó Aldobolyban, amelynek erdő-közbirtokossága hosszú ideje sikertelenül keresi erdőjussát a dobollói Piliskén.
– Az erdőnket azóta sem sikerült visszaszereznünk – tájékoztatott Csergő Mária, a közbirtokosság alelnöke és Muscalu Ágnes vezetőségi tag –, de sikerült visszaperelnünk azt a 113 hektárnyi közbirtokossági legelőnket, amely itt található a Kerekavas környékén, a Baróti-hegység előterében. A bírósági döntést megfellebbezte az illyefalvi önkormányzat, ám a fellebbviteli tárgyaláson szintén a mi javunkra ítéltek.
Megtartó állatállomány
Hosszú évek munkája során lassan-lassan bebizonyosodott, hogy az összefogással megszervezett szarvasmarha-tenyésztés hasznot hoz a családoknak. Miként azt Benkő Árpád, a helybeli szarvasmarha-tartók egyesületének elnöke elmondta, jelenleg hatvanhét családtól gyűl össze az a tej az egyesülethez, amelyet a brassói Prod-Lacta cégen keresztül értékesítenek.
– Az egyesület tetemes kiterjedésű legelőt bérel az Illyefalva községet alkotó minden település határában, beleértve tehát Sepsiszentkirályt és Aldobolyt is.
– Mennyire sikerült kivitelezni és hasznosítani az állatok vízellátásához szükséges berendezéseket és a legelő-karbantartást szolgáló kellékeket-anyagokat?
– Jelenleg 837 hektár kiterjedésű legelőterületből 640 hektár használható, amit egy szakemberekből álló bizottság állapított meg. Ennek függvényében részesülünk az állami támogatásból is. Ez a terület le van fedve az ehhez szükséges és arányos állatállománnyal, több mint 500 legelő szarvasmarhával és 800 juhval. A legújabb szabályozás szerint az állatlétszámba beleszámít minden más haszonállat, tehát a ló és a kecske is. Legelőinken működnek a fejlesztésre szolgáló pénzalapból készíttetett kutak, amelyek ivóvizet szolgáltatnak az állatállomány számára. A szivattyúk üzemeltetésére napelemekkel gerjesztett energiát is használunk, de borús időben üzembe lépnek az áramfejlesztők. Igyekszünk állandó jelleggel megszervezni a legelőtisztítási munkálatokat. Ezt a célt szolgálják a gyepfelújító gépi felszereléseink és a legutóbb vásárolt traktorunk. Évente megfelelő mészport szórtunk el a savas talajokra, s az elkövetkezőkben, ha esős lesz az időjárás, tervbe vettük a legelők felülvetését, minőségi feljavítását. Bebizonyosodott már, hogy a mészporos kezelés jó eredményeket hozott, ezért még több mészport szándékszunk beszerezni az elkövetkező években.