Egyszerre ereklyéi és mindennapi, hétköznapi eszközei nyelvünknek. Különböző hitű, foglalkozású, rendű, rangú emberektől, sőt részben más nyelvűektől is származó alkotások.

Egy-egy nép sajátos arculatának kialakulásához jelentős mértékben járul hozzá hite, vallása, egyháza. Igen sok szólásunkban és közmondásunkban előfordul vallási fogalomnak a neve. O. Nagy Gábor mérföldkő könyvére (Magyar szólások és közmondások) alapozok a továbbiakban. Ennek segítségével egy kis statisztikának, számszerű (megközelítő pontosságú) felmérésnek adok helyet annak alátámasztásaként, hogy meglehetősen nagy súlya van az egyházi, vallási vonatkozásoknak szólás- és közmondáskészletünkben.

O. Nagy Gábor említett könyvében a szólások, közmondások száma összesen 17 966. Ebből vallási, egyházi vonatkozású 1011. Az összes 5,6 százaléka. Ebből 114 általánosan elterjedt, ismertebb, gyakrabban használt.

Összesen 248 egyházi, vallási vonatkozású szóra találtam rá az O. Nagy által (1976-ban) közölt anyagban, közülük 58 tulajdonnév.

O. Nagy mintegy 7000 címszavának kb. 3,5 százaléka egyházi, vallási vonatkozású. Figyelembe véve azt is, hogy ezen szavak többnyire nem alapszókincsbeliek, számuk nem kicsi.

Szólásaink, közmondásaink következő csoportokba sorolható egyházi, vallási vonatkozásait különböztetem meg:
1. Egyházi tisztségek, hitéletbeli szerepek (illetve az ezeket betöltők). Pl.: pápább a pápánál – mindenkinél okosabbnak akar látszani; úgy ül, mint egy apátúr – büszkén.
2. Imádott, tisztelt, vallásos forrásokból ismert (akár isteni) személyek (név szerint). Pl.: szegény, mint Lázár; mintha Szűz Mária kötényében volna – biztonságban; Mi köze Krisztusnak Béliállal – nagyon össze nem tartozó dolgok; Márk vagyok, nem Lukács – egyszerű ember, tudósok közt tudatlan.
3. Egyházzal, vallással kapcsolatos dolgok (tárgy, épület, intézmény, hely, helység, szellemi alkotás). Pl.: olyan, mint az alleluja – hosszú; kálvinista böjt – éhínség; tudja, mint a miatyánkot – kifogástalanul.
4. Egyházzal, vallással kapcsolatos néphagyományok (szokások, gazdaregulák, jóslások, hiedelmek stb.). Pl: Szent Jánosra (jún. 24.) szakad meg a búza töve – lehet aratni; fénylik gyertyaszentelő, az íziket vedd elő – még eltart a tél.
5. Vallási, egyházi tétel, előírás, eljárás, ténykedés (akár a vallásra vagy egyházra utaló kifejezés nélkül). Pl.: A ma született gyermekben is benn a vétek – megvan a rosszra való hajlandóság; jól imádkozott – sikerült a terve.
6. Az előbbiek keveredése. Pl.: ha Katalin locsog, karácsony kopog (2., 3., 4.); lassan, páter, a kereszttel (1., 4.); mindnyájan Isten kezében vagyunk (2.,5.).

Zsigmond Győző