Halálának 20. évfordulóján művészetéhez méltó kiállítással tisztelgett az Erdélyi Művészeti Központ (EMŰK) Plugor Sándor emléke előtt: a festő- és grafikusművészre legjellemzőbb alkotásokból a P. S. életművét legjobban ismerő élet- és művésztárs, Miklóssy Mária válogatott, a kiállításhoz készült katalógus bevezető tanulmányát meg Deák Ferenc Loránd műkritikus írta, aki Plugor Sándor életművéről készít összegző monográfiát.
A tegnapi kiállításmegnyitó Hamletnek az elmúlásról szóló gondolatai felidézésével kezdődött Mátrai László színművész tolmácsolásában, majd a köszöntőbeszédek sorát az Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester helyett beugró Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke nyitotta meg, aki a tízéves EMŰK-ről elmondta, mostanára Erdély egyik legtekintélyesebb képzőművészeti központjává nőtte ki magát, ahol ranggá vált kiállítani. Plugor Sándort méltatva kiemelte, ízig-vérig székely képzőművész volt, aki képes volt arra, hogy egy vonallal vaskos életsorsokat elevenítsen meg. Kiváló képzőművész, ragyogó ember volt, aki egyedit alkotott – idehaza, mondta Tamás Sándor.
Németh Zsolt, a Magyar Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke felelevenítette, tíz esztendeje, amikor az EMŰK létesítéséről egyeztettek, megvetették az alapjait valaminek, amire – mint mostanára kiderült – nagy igény volt, általa Sepsiszentgyörgy kulturális kisugárzással rendelkező képzőművészeti központként tudja szolgálni Erdély művészetpártoló közönségét. A Plugor-tárlatról elmondta, az EMŰK-beli bemutatása után a Kolozsvári Magyar Napokon, majd a Magyar Művészeti Akadémián is kiállítják. Majd Plugor Sándor alkotói pályájáról tartott szakavatott előadást, kiemelve, előszeretettel ábrázolta a nemkívánatost, a magányost, az elhagyatottat, egy lendületből indult átlényegüléséhez a fekete-fehér grafikát választva. P. S. zsenialitása abban állt, hogy választ tudott adni a Ceauşescu-féle kommunista diktatúra éveiben arra, hogyan lehet hiteles művészetet csinálni, összegzett Németh Zsolt.
A továbbiakban Tardy-Molnár Anna, a Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság ügyvezető elnöke a MANK és az EMŰK együttműködését méltatta, végül Deák Ferenc Loránd értékelte Plugor Sándor művészetét, kiemelve többek közt P. S.-nek az irodalmi szövegek érzékeny olvasatára született grafikai válaszait, kontextusba helyezve sajátos öregember-ábrázolásait, valamint az ugyancsak rá jellemző, a lovat a szabadságvágy és a kiszolgáltatottság jelképeként használó festményeit. Plugor Sándor emberszerető humánumával Háromszék képzőművészetének prófétája, zárta beszédét Deák Ferenc Loránd.
