Németh Zsolt magyar országgyűlési képviselő, a Külügyi Bizottság elnöke kézdivásárhelyi barátaival, kézdiszéki RMDSZ-elnökökkel és -tisztségviselőkkel, valamint polgármesterekkel és fiatalokkal találkozott tegnap délután a Borudvarban Tamás Sándor megyeitanács-elnök meghívására. A családias hangulatú rendezvény kiváló alkalom volt arra, hogy közösen felidézzék a bálványosi folyamatot elindító együttműködés kezdeteit.
Közel harminc évvel ezelőtt ugyanis, 1989. december 31-én a céhes városban az egykori MADISZ Kézdivásárhelyi Szervezete, a Fidesz és a Fiatal Angol Liberális Demokraták képviselői Európa fiataljai! címmel tettek közzé egy dokumentumot, amely elindította a közös gondolkodást, együttműködést. Ez a felhívás szikraként szolgált a bálványosi folyamat kialakulásában, biztosítva a mától a 30. kiadásához érkezett Tusványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor hátterét.
Az 1989. december 31-én az akkori ifjúsági klubban keltezett felhívás aláírói közül tegnap David Campanele angol újságíró, Németh Zsolt, dr. Szabó Miklós budapesti orvos és Sántha Attila lapszerkesztő, költő volt jelen. Rajtuk kívül az asztalnál még Török Sándor egykori MADISZ-vezető és Jakabos Csaba István, a csavargyár volt vezérigazgatója foglalt helyet, akik kulcsszerepet játszottak a bálványosi szabadegyetem megszületésében.
A házigazda szerepét Tamás Sándor vállalta el, aki bevezetőként felolvasta a felhívást, és arra emlékeztette a jelenlevőket, hogy 1989. december 31-én Jakabos Csaba István az egykori pityókabárban vendégelte meg a kiáltvány aláíróit. Azt is elmondta, hogy kimásolta a dokumentumot a Tiszta lappal a Fidesz a magyar politikában, 1988–1991 az átmenet időszakában című gyűjteményből, és arra kérte az egykori aláírókat, valamint a jelenlevőket, hogy lássák el kézjegyükkel a papírlapot.
Elsőként Németh Zsolt idézte fel a harminc évvel ezelőtti eseményeket, szólt az 1989. december 29-i sepsiszentgyörgyi gyűlésről, majd másnap délután Kézdivásárhelyen a Vigadó épületében megtartott találkozóról, amit aztán hajnalig tartó beszélgetés követett Sántha Attila otthonában. Ez a város volt az, ahol a bálványosi folyamat ötlete megszületett – mondta, hozzátéve: a tábor 1997-ben annyira kinőtte magát, hogy át kellett költöztetni Tusnádfürdőre. „Ha összefogunk, akkor nyerünk, ha nem, akkor pedig veszítünk. Ez a tusványosi gondolat, egyek vagyunk, össze kell fognunk” – hangsúlyozta Németh Zsolt, aki azt is elárulta, hogy mintegy nyolcvanezer résztvevőre számítanak az idei, jubileumi táborban.
David Campanele is felelevenítette a harminc esztendővel ezelőtti kézdivásárhelyi látogatását, azt is elmondta, hogy akkor magával vitt innen egy vörös, kommunista zászlót, amit azóta is ereklyeként őriz londoni otthonában. Szabó Miklós, az intenzív betegellátásban dolgozó budapesti orvos arról szólt, hogy ő nem politikusként, közszereplőként, hanem a Németh család jó barátjaként, fiatal, végzett medikusként és katonaként került vidékünkre. Jakabos Csaba István a Székely Újság első számának megjelentetése körüli bonyodalmakat idézte fel. Sántha Attila azt emelte ki: annak idején egy nagyon jó csapat állt össze, akiknek a közös vonása az volt, hogy „elfelejtettek félni”. Végül Török Sándor foglalta össze dióhéjban a harminc évvel ezelőtt történteket. A rendezvény végén Hegedűs Ferenc, a Borudvar tulajdonosa a város lakói nevében egy Kosztándi Katalin-akvarellt adott ajándékba Németh Zsoltnak.
