Forró Antal 1924-ben született Kézdimartonoson, Kolozsváron tanult, a város művészeti életének nagyra becsült részesévé vált. Képzőművészek több nemzedékének szárnybontását igazította 1960 és 1970 között a kolozsvári tanítóképzőben, majd 1971-től 1982-ben bekövetkezett haláláig a Ion Andreescu Művészeti Főiskolán. Kolozsváron mutatkozott be a nagy nyilvánosság előtt 1953-ban egy közös kiállításon, hogy aztán rendszeresen jelen legyen regionális, megyei tárlatokon, festészeti és grafikai biennálékon. Első egyéni kiállítását még tanulmányai befejezésének évében, 1956-ban mutatta be, majd a múlt század 60-as éveiben a Székelyföld városaiba is elvitte munkáit. Kolozsváron élt és alkotott, de soha nem volt hűtlen szülőföldjéhez. Tájképművészetében a Nagy Istvánra utaló hagyományokat folytatta. Előszeretettel művelte a pasztelltechnikát. Halála után több alkalommal kiállították munkáit, legutóbb 2014-ben a Kolozsvár Társaság rendezésében.

A kolozsvári Bánffy-palotában bemutatott, Ember és természet Forró Antal festészetében című kiállítást Tibori-Szabó Zoltán, valamint a művész lánya, a szintén képzőművész Forró Ágnes és Bordás Beáta művészettörténész, a kiállítás kurátora méltatta. A tárlat megtekinthető augusztus 11-ig. (f. e.)