A bolygón jelenleg zajló felmelegedés az ütemét és a kiterjedését tekintve is túlmutat az elmúlt kétezer év éghajlati változásain – állapította meg három frissen megjelent tanulmány.
A Nature, valamint a Nature Geoscience című folyóiratokban publikált munkák szerzői 700 közvetett forrás – köztük fák évgyűrűi, korallok és tavak üledékrétegeinek elemzése – révén rekonstruálták az elmúlt két évezred éghajlati eseményeit, és megállapították, hogy azok egyike sem volt globális kiterjedésű – írja a BBC hírportálja.
A 14. századtól a 19. századig tartó viszonylag hűvös időszak, az úgynevezett kis jégkorszak például a 15. században a Csendes-óceán térségében, míg a 17. században már Európában volt a legerősebb. A kutatók szerint az általuk felvázolt hosszú távú hőmérséklet-változások egyike sem terjedt ki egy adott időben a bolygó felénél nagyobb területre. A 950-től 1250-ig tartó középkori meleg időszakban például a Föld felszínének mindössze 40 százalékán emelkedett meg jelentősen a hőmérséklet.
A mostani felmelegedés ezzel szemben a bolygó döntő részét érinti. „Megállapítottuk, hogy az elmúlt két évezred legforróbb periódusa a 20. században volt, a bolygó több mint 98 százalékát érintve” – húzták alá a szakemberek. Hozzátették: „ez erős bizonyíték arra, hogy az ember okozta globális felmelegedés nem csupán az abszolút hőmérséklet tekintetében, hanem térbeli kiterjedésében is példa nélkülinek számít az elmúlt kétezer évben”.
A kutatók szerint az iparosodást megelőzően a vulkánok voltak a legnagyobb hatással az éghajlatra, a napsugárzás változásai azonban a jelek szerint nem befolyásolták a globális átlaghőmérsékletet. A jelenlegi éghajlatváltozás jelentősen túlmutat a környezet természetes változékonyságán. A Berni Egyetemen dolgozó Raphael Neukom szerint a műszeres vizsgálatok adatai és a saját eredményeik azt mutatják, hogy a közelmúltbeli melegedés üteme egyértelműen meghaladja a természetes melegedés – általuk kalkulált – ütemét.
A szakemberek ugyan nem vizsgálták külön, hogy valóban az ember felelős-e a jelenlegi klímaváltozásért, de az eredményeik egyértelműen ezt támasztják alá. A University College London munkatársaként dolgozó Mark Maslin szerint a mostani tanulmányok nyomán a klímaváltozás tagadóinak fel kellene végre hagyniuk annak a hajtogatásával, hogy a jelenlegi globális felmelegedés egy természetes éghajlati körforgás része.
Forróság Olaszországban
Negyvenfokos kánikula sújtja elsősorban Olaszország északi részét, ahol tegnap a legmagasabb szintű riasztást adták ki a szombattól várható viharok érkezéséig. A legnagyobb fokozatú, vörös színű riasztást 13 városra és térségére adta ki az olasz egészségügyi minisztérium, ezek: Bologna, Bolzano, Brescia, Firenze, Frosinone, Genova, Perugia, Pescara, Rieti, Róma, Torinó, Trieszt és Verona. Pénteken Milánóra is érvényes lesz a hőségriadó.
Az olasz légvédelemhez tartozó meteorológiai szolgálat előrejelzése szerint a levegő a Pó-alföldön forrósodik fel a leginkább, ahol a hőmérő két napon át negyven fokot mutat majd. Közben délen, Szicília szigetén 30–32 fokot mérnek. Idén ez a harmadik rendkívüli hőhullám Olaszországban.
A Coldiretti olasz termelői szövetség adatai szerint a kánikulához nem szokott észak-olaszországi térségben a rendkívüli és tartós forróság mindenekelőtt a mezőgazdaságot sújtja: 41 százalékkal visszaesett a méhészetek termelése és a tehenek is 10 százalékkal kevesebb tejet adnak a nagy melegben. Nőttek a Pó-alföldi agrárvállalkozások kiadásai a megemelkedett öntözés miatti vízfogyasztás és a klímával hűtött istállók miatt.
Szombattól esőzés és viharok várhatóak Olaszország északi és középső részén, pont amikor az olaszok többsége elindul nyári szabadságára. A jövő héttől visszatér a nyáron megszokott meleg.
