A magyarság történetéhez szervesen kötődik a jurták története is: az utóbbi évtizedek során egyre szélesebb körben terjedt az ősmagyar hagyományok újra felfedezése régészeti feltárások, illetve a Kaukázus és környékén ma is félnomád életmódot folytató népcsoportok szokásainak kutatására alapozva – közölte a Művészeti és Népiskola sajtóirodája.
A sepsiszentgyörgyi Művészeti és Népiskola erdővidéki kézműves-tevékenységének nagy részét Nagy Adél oktató bonyolítja le: ő volt az, aki visszacsempészte az oktatásba a régmúlt hagyományait. A népiskola erdővidéki és felső-háromszéki tagozatain a nemezelést is elsajátították az érdeklődők: innen nőtt ki a sokkal ambiciózusabb jurtakészítési tábor ötlete.
Nagy Adél, a sepsiszentgyörgyi Művészeti és Népiskola népi díszítőművészeti szakának oktatója, akit kolléganője, Nagy Zsuzsanna segített, a zabolai Csipkés tábort választotta a július 8–13. között tartott jurtakészítő és hagyományőrző tábor helyszínéül. Hat méter átmérőjű mongol jurtát állítottak fel, amelynek a rácsos falát (keregéjét) vízálló ponyvával borították be. Egy nagy méretű faliszőnyegen kezdtek dolgozni, a közeljövőben elkészítik a nemezsátor belső oldalára a szigetelést és díszítést szolgáló nemezt, megfestik az istenfákat, az ajtót.
A táborban a magyarságtörténeti előadások mellett kicsiket és nagyokat egyaránt bevontak a nemezelésbe: a 23 állandó résztvevő mellé folyamatosan érkeztek az érdeklődők, pénteken már 73-an vettek részt a napi foglalkozáson. A jurtás életmódot is megtapasztalták, az esős idő miatt ugyanis néhány programot a jurtába költöztettek be a szervezők. A tábor végére elkészítették egy részét a végleges jurtafalnak, Nagy Adél pedig elmondta, hogy később Sugásfürdőn, a SIC Fest-en, majd Benedek Elek születési évfordulója alkalmából Kisbaconban állítják fel a sátrat. A jurtaépítés egyben közösségformáló tevékenység is, jövőre kalákában, illetve addig az Erdővidéken zajló nemezelésoktatás során folytatják megkezdett munkájukat.
