DÍSZPOLGÁR MARAD DRAGNEA. Igaz ugyan, hogy sanyarúra fordult Liviu Dragnea, a Szociáldemokrata Párt és a kormány egykori teljhatalmú urának sorsa, hiszen jogerősen elítélték hivatali visszaélésre való felbujtás miatt, így most három és fél éves kényszerpihenőjét tölti egy erre szakosodott intézményben, és a párt éléről is kipaterolták, de azért van, ahol még mindig ragaszkodnak hozzá. Szűkebb pátriájában, Teleorman megyében továbbra sem hagyják cserben az egykori főnököt.
Turnu Măgurele városának önkormányzata napirendre tűzte, hogy a sajnálatos események nyomán visszavonják Dragnea tíz évvel ezelőtt odaítélt díszpolgári címét. Elvégre az indoklás szerint egy többszörösen elítélt személy nem szolgálhat erkölcsi mérföldkőként. Az önkormányzat jól meg is vitatta a javaslatot, majd ugyanazzal a lendülettel el is utasította. Ami érthető is, hiszen Dragnea gazdasági és politikai karrierje ebben a városban kezdett felívelni. És hát nem lehet csak úgy elbánni azzal az emberrel, aki így vagy úgy, de mégiscsak hírnevet hozott a településnek. (Főtér)
ÍGY ÉRDEMES INGÁZNI. A tavalyi év folyamán 124 175 lejt vett fel a Legfelsőbb Bírói Tanács (CSM) elnöke, Lia Savonea ingázási költségként. Ez havi 10 300 lejt jelent, ami azért érdekes, mert alig 10 kilométerre lakik Bukaresttől, Chiajna községben. Emellett – saját idei vagyonnyilatkozata szerint – évi 315 661 lejt kapott a bírói testület tagjaként. Ugyanabból a községből ingázott egy volt CSM-tag is, Alma Ghica bírónő, aki 2017-es vagyonnyilatkozata szerint évi 81 204 lejt vett fel erre a célra. Ezeket a pótlékokat egy 2006-ban elfogadott sürgősségi kormányrendelet alapján fizetik ki, amely kimondja, hogy azok a bírók, ügyészek és más szakmabeliek, akik nem ott laknak, ahol a munkahelyük van, a kihelyezés ideje alatt a havi bruttó bérük 2 százalékát kitevő napidíjra jogosultak. (Hotnews/Europa Liberă)
EZT HIGGYÜK EL? Románia sokkal jobban teljesít jogállamiság tekintetében, mint Magyarország – legalábbis a World Justice Project (WJP) jogállamisági indexe ezt mutatja. A szervezet szerint világszerte inkább rosszabbodott a jogállamiság helyzete tavaly, és leginkább a kormányzati hatalmak ellenőrzését mutató pontszámok csökkennek. Románia a világrangsorban a 31. helyet foglalja el a 126-ból, amivel két helyet rontott az előző évhez képest (amikor viszont még csak 113 országot vizsgáltak). Most a 20. helyen van az Európai Unió, az Európai Szabadkereskedelmi Társulás és az Észak-Amerika országaiból álló csoportban és a második helyen a közepes jövedelmű országok felső sávjában elhelyezkedő 38 állam közül. Magyarország a WJP jelentése szerint az 57. helyen áll a 126 vizsgált ország közül, így az Európai Unió, az Európai Szabadkereskedelmi Társulás és az Észak-Amerika országcsoportban az utolsó, 24. helyet foglalja el, míg a magas jövedelmű országok közül az utolsó előtti, 37. helyen áll, habár a tavalyhoz képest egyik területen sem rontott vagy javított. Magyarországot a rangsorban olyan államok előzik meg, mint Észak-Macedónia (56), Trinidad és Tobago (55), vagy Bulgária (54). A WPJ 2019-es jogállamisági indexében Dánia, Norvégia és Finnország áll az első három helyen, az utolsókon pedig a Kongói Demokratikus Köztársaság, Kambodzsa és Venezuela. (Transindex)
