Az agrárium szempontjából is hozott újdonságot az idei Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor – közismert nevén Tusványos. Az elÅ‘adások során a korábbi években is sok alkalommal volt szó mezÅ‘gazdaságról, de idén a Székelyföldi Gazdaszervezetek Egyesülete jóvoltából a tábor teljes ideje alatt működött a Székelyföldi Agro-Kultúra névre keresztelt sátor, ahol Székelyföld, szélesebb összefüggésben pedig a teljes Kárpát-medence mezÅ‘gazdaságának kihÃvásaival foglalkoztak.
A sátorban bemutatkozott a Székelyföldi SajtkészÃtÅ‘k Kézműves Egyesülete, sor került székely termékek bemutatójára, kóstolására, túrós puliszka megÃzlelésére, a látványpékségben sült finomságokat is megismerhettek a látogatók. Az AgroSIC Közösségek Közti Társulás, a LAM AlapÃtvány, valamint a sepsiszentgyörgyi Művészeti és Népiskola FelnÅ‘ttképzési Központjának megbÃzottjai a pályázati, szakképzési lehetÅ‘ségekrÅ‘l számoltak be.
Az Agro-Kultúra sátor súlyát, fontosságát bizonyÃtja, hogy egy rövid munkaebéd erejéig jelen volt a sátorban Nagy István, Magyarország agrárminisztere, de tiszteletüket tették itt a székely megyék elöljárói, politikusok, neves agrárszakemberek is. Az Agro-Kultúra sátorban több személyiséggel is beszélgettünk, akik exkluzÃv interjúkban válaszoltak kérdéseinkre.
Elsőként Becze Istvánt, a Székelyföldi Gazdaszervezetek Egyesületének elnökét faggattuk.
– Milyen céllal működik az Agro-Kultúra sátor?
– Azt gondolom, jó, ha Tusványoson is megjelenÃtjük a székelyföldi megyék, a gazdaszervezetek közötti jó együttműködést, de beszélhetünk akár Kárpát-medencei együttműködésrÅ‘l is, hiszen vannak itt az anyaországból, az elcsatolt részekrÅ‘l is. Meg kell mutatni a jó hangulatot, kell egy olyan hely, ahol be tudjuk mutatni az értékeinket, tudunk egy jót fÅ‘zni, itteni pálinkával, sörrel, borokkal tudjuk kÃnálni vendégeinket. Itt tudunk beszélni az eddigi történésekrÅ‘l, arról, amit továbbra tervezünk. Székelyföld agráriumban erÅ‘s, és tovább szeretnénk erÅ‘sÃteni. Vendégünk lesz Nagy István, Magyarország agárminisztere is, Ãgy tényleg sikeres lehet az agrárium szempontjából is Tusványos.
– Tervekről beszélt. Már vannak az egész Kárpát-medencét átfogó, agráriumhoz fűződő tervek? Körvonalazódnak ilyen elképzelések?
– Több program el van indÃtva, ami például minket is érint, az a gazdaságfejlesztési program. Fontos, hogy Magyarország kormánya ilyen tekintetben a lehetÅ‘ legtöbbet teszi meg. Számunkra fontos a szaktanácsadást is nyújtó falugazdász-hálózat elindÃtása, ezt bÅ‘vÃteni, fejleszteni szeretnénk továbbra is. Remélem, hamarosan lesznek egyeztetések, hangsúlyozni fogom a döntéshozóknak, hogy ez mennyiÂre fontos, mennyire sok embert érint. Tusványoson sok döntés született, folyamatok indultak el, remélem, ez az agrárium terén is Ãgy lesz.
– Milyen szerepet kaptak a falugazdászok az Agro-Kultúrra sátorban?
– A székelyföldi falugazdász-hálózat tagjai szervezÅ‘kként, feladatokat megoldó személyekként aktÃvan részt vesznek a sátor történéseiben.
A Székelyföldi Agro-Kultúra sátor vendége volt GyÅ‘rffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke is. ÉrdeklÅ‘déssel figyelte a túrós puliszka készÃtésének folyamatát, de közben készséggel válaszolt kérdéseinkre is.
– Hogyan látják Önök a székelyföldi falugazdász-hálózat munkáját?
– Azt gondolom, hogy egy hiánypótló hálózat jött létre. Volt elÅ‘zménye, de most jól kitalálva, jól megszervezve, képzéssel megtámogatva jött létre. Én azt remélem, hogy azok a felkészült kollégák, akik a gazdálkodóknak próbálnak segÃteni, a mindennapok részévé válnak, jól szervezett hálózatként segÃthetik a gazdákat. Magyarországon komoly hagyománya van a falugazdászi tevékenységnek, most épp 25 éves a falugazdász-hálózatunk. Látjuk azokat a jó példákat, amelyeket érdemes ide átültetni, és látjuk azokat a buktatókat is, amelyeken gyerekbetegségként átestünk. Eddig is szoros volt a kapcsolat az agrárgazdasági kamara és az itteni magyar gazdaközösség között, a falugazdász-hálózattal ez a kapcsolat tovább erÅ‘södik.
– Jó példákról beszélt. MegemlÃt néhányat, amit Székelyföldön is bevezetnének?
– AlapvetÅ‘en a falugazdász-hálózat valójában egy adminisztrációs terhet csökkentÅ‘ szervezetként működik Magyarországon, és ezt a gazdálkodók nagyon szeretik. Ami elmondható egy átlag gazdáról – rólam is –, az, hogy szÃvesen foglalkozik a termeléssel, de a papÃrmunkát a háta közepére sem kÃvánja. Ezt a munkát napi szinten, rutinszerűen végzik a falugazdászok. Az egységes támogatási kérelmek beadásának elÅ‘készÃtésében is részt vesznek, a Magyarországon benyújtott közel 180 ezer kérésbÅ‘l 120–130 ezer a falugazdászok támogatásával készül el minden évben, ebbÅ‘l jól látszik, hogy a gazdálkodók részérÅ‘l igenis van igény arra, hogy segÃtsük Å‘ket ebben a munkában. A gazdák bevételének nem elhanyagolható részét teszik ki a támogatások. Ha az ember maga végzi ezt a munkát, egy-egy hiba könnyen becsúszhat, ami súlyos eurók elvesztését vonhatja maga után. Ez lenne tehát az egyik legfontosabb feladat, ha jól kiképezzük azokat a kollégákat, akik itt tevékenykednek, akkor Å‘k is nagyon sokat tudnak majd tenni a gazdák érdekében.
Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke is vendégeskedett az Agro-Kultúra sátorban, az elmúlt csütörtökön egy csésze kávé mellett szabad beszélgetést folytatott az érdeklődőkkel. Többek között a székelyföldi falugazdász-hálózat tevékenységét is méltatta.
– Az idei évben itt, Székelyföldön azt érzem és úgy értékelem, hogy nagyon tisztességesen, korrekten működött az a falugazdász-hálózat, amely a magyar földművelésügyi minisztérium támogatásával fejti ki tevékenységét. Munkájuknak köszönhetően több mint ötezer kisgazda pályázatát regisztrálták – nyilván nem vagyok felhatalmazva, hogy számokat mondjak, de a terepismeret azt mondatja velem, hogy több mint ötezer pályázat van, és ez a három megye magyarságát illetően arányosan oszlik meg. Ez azt jelenti, hogy mindhárom megyében tisztességesen és jól dolgoztak, úgyhogy hajrá, lesz még feladat az elkövetkezőkben – nyilatkozta Tamás Sándor.
