Cătălina Savint, a megyei vidékfejlesztési hivatal igazgatónőjét a múlt hétvégén kérdeztük a kisgazdaságok támogatásáról, a beérkezett pályázatok helyzetéről. Múlt keddi lapszámunkban tájékoztattuk olvasóinkat, hogy az országos ügynökség elindította a 6.3-as intézkedés pályázhatóságát, amely 15 ezer eurós, önrész nélküli támogatást jelent több mint 3000 kisgazdaság számára.
Az igazgatónő szombati adatai szerint a kiírásra került 45,9 millió euróra eddig hegyvidéki övezetből 228 pályázatot tettek le, illetve töltöttek fel az ügynökség számítógépes rendszerébe 3,4 millió euró értékben, a nem hegyvidéki övezetből pedig 390 pályázat érkezett be az országos ügynökséghez 5,9 millió euró értékben. A teljes 45,9 millió eurós keretösszegből a hegyvidékiek pályázatainak 13,77 millió eurót különítettek el, így ezek nem versengenek a nem hegyvidéken gazdálkodók pályázataival. Az igazgatónő ismételten fel szeretné hívni a figyelmet a magas pontszám jelentőségére, szerinte a keretösszeg már a pályázatok meghirdetett utolsó határideje (december 31.) előtt várhatóan elfogy, akár két-három hónap alatt is. Az ügynökség számítógépes rendszere azonban a keretösszeg fölött nem enged feltölteni több pályázatot.
A megyei vidékfejlesztési hivatalt számos gazda és pályázatkészítő kereste fel a napokban a pályázati lehetőségről érdeklődve, ezért most ismételten megemlítjük a pontszerzési lehetőségeket. A mostani kiírásra érvényes minőségi küszöb pontszáma július 22. és augusztus 31. között 85 pont, szeptember folyamán 80, októberben 75, novemberben 70, decemberben 15. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az említett időszakokban csak azon pályázatokat lehet feltölteni a számítógépes rendszerbe, amelyek ezeknél nagyobb pontszámúak. Ezt elérni nehéz, de nem lehetetlen. A pályázatok értékelésénél pont jár a szakmai végzettség szerint (20 pontot kapnak az egyetemet végzettek, 15-öt a mezőgazdasági líceumot végzettek, valamint 10 pont jár a hivatalos képzésen részt vevőknek), az ágazat fontossági besorolásának függvényében (csökkenő sorrendben: 15 pont a zöldségtermesztés, 10 pont a gyümölcs- és vetőmagtermesztés területén működő pályázóknak). Az állattenyésztésben a szarvasmarha-tenyésztés éri a legtöbb (15) pontot, ezt a méhészet (12 pont) és a juhászat (10) követi. Ugyancsak pontozzák a pályázatot az illető község termelési képességének besorolása szerint (30 pont jár magas termőképességű községeknek, 25 pont a közepeseknek). Pont szerezhető (maximálisan 5), ha a pályázó őshonos növényfajtákat termel vagy állatokat tenyészt, illetve vállalja, hogy a pályázat megvalósításának ideje és a követési időszak alatt a gazdasága egész vagy csak egy része területén őshonos növényfajokat és -fajtákat, illetve törzskönyvezett állatokat tenyészt (jó tudni, hogy a pirostarka tehén is szerepel a hivatalos listán!). 30 pont szerezhető azáltal, hogy a pályázó családi vállalkozás formát iktat a cégbíróságon, és így próbálkozik.
Bár az időszak legfontosabb eseménye a kisgazdaságokat érintő pályázat, az igazgatónő fontosnak tartotta megjegyezni, hogy az ügynökség honlapjára a napokban került fel a gyümölcsfeldolgozók létesítésének, illetve korszerűsítésének támogatását célzó 4.2a intézkedés végleges pályázati tájékoztatója. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy az intézkedés pályázhatóságát 7–10 napon belül elindítják. Cătălina Savin információi szerint a kiírásra kerülő összeg 26 millió euró lesz.
Az igazgatónő azt is elmondta, hogy egyre nagyobb az érdeklődés a 17.1-es intézkedés iránt, a múlt hét végéig az országszinten letett 457 pályázatból Kovászna megyéből 13 pályázatot jegyeztek 770 ezer euró értékben. A 17.1-es számot viselő intézkedésnél (Mezőgazdasági biztosítás díjához nyújtott támogatás) a pályázható összeg 42,8 millió euró, és a kiírásra a pályázatokat egészen november 30-ig várják az ügynökség számítógépes rendszerében. Az intézkedés lényege, hogy a biztosítótársaságoknak kifizetett biztosítási összeg egy részét pályázat útján az ügynökség visszatéríti a pályázónak. Az előírás szerint az intézkedés keretében a pályázó valamely biztosítótársasággal a teljes gazdaságát vagy valamely kultúrájának összes területét, illetve állatait be kell hogy biztosítsa szárazság, forróság, árvizek, jég, korai vagy kései fagy, vihar, nagy erősségű záporok, hosszan tartó túlzott csapadék, valamint a karanténlistán szereplő növény- és állatbetegségek okozta károk ellen. Az igazgatónő elmondása szerint az intézkedésre pályázhatnak mind a magánszemélyek, mind a jogi személyiségű mezőgazdasági vállalkozások. Az igényelhető prémium értéke a biztosítási szerződést kötő gazdaság nagyságától, SO-értékétől függ. A biztosítótársaság felé kifizetett összeg 70 százalékát fizetik vissza a kisgazdaságoknak (a 11 999 SO-euró alatti gazdaságoknak), a 12 000 SO-eurónál nagyobb gazdaságok esetében pedig a teljes összeg 55 százalékát.
