A rangos rendezvénynek a csíkszentsimoni Csíki Sör Manufaktúra adott helyet. A jelenlevőket Szőnyi Kinga, a Magyar Asszonyok Érdekszövetségének elnöke, Nagy Géza, a Magyar Szürke Szarvasmarhát Tenyésztők Egyesületének elnöke és Fülöp Magdolna, a Kézdivásárhelyi Nők Egyesületének elnöke köszöntötte.

Az előadások sorát Tánczos Barna szenátor, az RMDSZ szenátusi frakciójának a vezetője, a szenátus mezőgazdasági bizottságának a titkára nyitotta meg. Elmondása szerint 1830 szürke szarvasmarhát tartanak számon Erdélyben. Felkerült a támogatott fajták listájára, és jelentős egyedenkénti támogatásban részesül. Hangsúlyozta: nemzetközi együttműködésre van szükség a hungarikum népszerűsítésére, ugyanakkor fontos a közös jelentkezés az uniós programokra, amelyek a székelyföldi gazdák számára is nyitottak.

Juhász Attila mezőgazdasági államtitkár Szerbiából, a Vajdasági Magyar Szövetség részéről közölte: a vidék és az állatállomány, a családi gazdaságok fejlesztésére összpontosítanak, a szerb kormány ötvenszázalékos vissza nem térítendő támogatást biztosít a gazdáknak. Szerbiában 310 törzskönyvezett szürke marha van, a támogatás értéke 100 euró a hat hónaposnál fiatalabb és 180 euró a két évnél idősebb egyedek esetében.

Nagy Géza, a Magyar Szürke Szarvasmarhát Tenyésztők Egyesületének elnöke felhívta a figyelmet a pályázatok és támogatások terén kínálkozó lehetőségekre. Nem piacos a szürke szarvasmarha – közölte –, kivágásra volt ítélve, a fajta fennmaradása dr. Bodó Imre professzornak köszönhető. A piacra való visszatalálás eredménye a tenyésztés megduplázása. A magyar szürke marha húsa különleges minőségű termék, amit 2011 óta az unió is elismer, európai védelem alatt áll. Az agrártárca génmegőrzésre szánt forrásokkal, termeléshez kötött támogatásokkal és átmeneti nemzeti támogatásokkal segíti a tenyésztőket. Fontos, hogy fókuszba kerüljön a hizlalás, mert újabb pályázatoknak köszön­hetően a szürke marhának világszintű termékké kell válnia. A pályázatokon belül piackutatás is folyik, célország Szaúd-Arábia, Kuvait és Svájc is. Együttműködésre számítanak az erdélyi gazdákkal is, szaktanácsadás és tájékoztatás révén.

Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke a magyarországi és határon túli szerveződések fontosságáról, a közös pályázatokról szólt. A szürke marha a magyar állattenyésztés címerállata, s megtestesíti mindazt, ami a magyarokat jellemzi, ezért fontos az együttműködés – hangsúlyozta.

Borics Imre, a Hortobágyi Nemzeti Park volt igazgatója arról beszélt, hogy a szürke marha nagy valószínűséggel a honfoglaló magyarsággal együtt érkezett a Kárpát-medencébe. Jelenléte a középkortól bizonyított, a XV–XVIII. század között a legnagyobb hasznot hajtó exportcikk volt, mert a magyar szürke szarvasmarha húsának kiemelkedő ízvilága és minősége van, ami eltérő minden más marhahústól.

Dr. Mezei Dávid uniós agrártámogatási igazgató rámutatott az uniós támogatások fontosságára, ami egy gazdaság működtetéséhez elengedhetetlen. Zárszóként elhangzott: fontos az összefogás, meg kell védeni értékeinket, a hungarikumokat.

A konferencia a hungarikumok jegyében műsoros ebéddel folytatódott, melyen közreműködött Bagi Iván Karinthy-gyűrűs humorista-író, Sáfár Mónika Jászai Mari-díjas és Teremi Trixi Bársony Rózsi-díjas színművész, Hábel Ferenc koreográfus-táncművész és Kiss Kata énekesnő, a Dévai Szent Ferenc Alapítvány kulturális nagykövete címmel kitüntetett Kiss Kata zenekar alapítója. A résztvevők megtekintették a Csíki Sörmanufaktúra-központot, a látogatás sörkóstolással zárult. A konferencia ideje alatt – a Magyar Asszonyok Érdekszövetségének kezdeményezésére – jelentős pénzadomány gyűlt össze a magyarországi árvíz- és viharkárosultaknak. A rendezvény a magyar Miniszterelnökség és a Nemzeti Együttműködési Alap támogatásával valósult meg.

Biszak Enikő alelnök, Kézdivásárhelyi Nők Egyesülete