– Hogyan lesz egy biológusból archeogenetikus?
– Egyetemi tanulmányaim kezdetén már befejeződött a Humán genom projekt, amelynek során leolvasták egy ember teljes genomszekvenciáját. A genom – DNS – az örökítőanyag összessége. Ezt olyan egyedi könyvhöz hasonlíthatjuk, amely több mint hárommilliárd karakter hosszúságú, de csupán négy különböző betű alkotja. Képzeljék el, hogy ebben a könyvben minden genetikai információ megtalálható egy emberről. A humán genom mind a mai napig sok olyan információt rejt, amelyek funkciója megfejtésre vár.

– Mi lehet izgalmasabb saját genomunk megismerésénél?
– Például a már kihalt emberfajok genomjának megismerése, vagy az őseinké, ezzel foglalkozik az innovatív és korszerű archeogenetika tudományterülete. A régészeti leletekből sokkal nehezebb DNS-mintát venni, mint az élő emberekből. Éppen ezért az archeogenetikai kutatásokhoz steril laborkörülmények kellenek, viszont így közvetlen információkat nyerhetünk őseinkről, bármelyik történeti korban is éltek. Például a honfoglalás koráról vagy az avar korról is.

– Egy nagy vihart kavart kutatással vált ismertté, melynek egyik legfontosabb állítása, hogy a honfoglalók genetikai szempontból kapcsolatba hozhatók a hunokkal is.
– 2017-ben jelent meg kutatócsoportunk közleménye, amelyben 102 honfoglaló magyar mitogenom (mitokondriális DNS) szekvenciáját határoztuk meg. Az anyai vonalak markáns hányada Közép-Belső-Ázsiába vezethető vissza. Az ázsiai géneknek egyik lehetséges forrása az ázsiai hun népesség. Amint több adatunk lesz e régiók történeti koraiból, pontosabban meghatározhatjuk a honfoglalók származását.

– Tehát a honfoglalók valamilyen formában a hunok rokonai voltak?
– A teljes genomokból sokkal több információ nyerhető egykori őseink származásáról, létszámáról, és arról, hogy mikor, kikkel és milyen arányban keveredtek, mint az eddigi vizsgálatokból. Így megnyugtatóan pontot tehetünk a hun vitára is, mivel a hun kori leletek genomja világosan meg fogja válaszolni azt a vitás kérdést, hogy volt-e közük a honfoglaló magyarokhoz. A ma élő magyar népességgel is összevethetjük az adatainkat, ha elkészül egy reprezentatív, teljes genomadattár nemzetünkről.

– Terveznek ilyet készíteni?
– Hosszabb távú céljaink közé tartozik egy ilyen adattár létrehozása. Ezt népességtörténeti kutatásokon kívül akár gyógyszerhatóanyag-fejlesztésre is fel lehetne használni. A mintavételezést egységes földrajzi régióban végezzük, az egész Kárpát-medencében.

– Szemléletváltás jöhet ezáltal a magyar őstörténet-kutatásban?
– Egy magyar őstörténet-kutatással foglalkozó intézet hiánycikk volt a hazai kutatási palettán. Ezt a hiányt ismerte fel a kormány és orvosolta a Magyarságkutató Intézet létrehozásával. Ennek az ernyőszervezetnek a sikeres felállítását akár paradigmaváltásnak is tekinthetjük: az itteni kutatóközpontok feladata az új kutatási eredmények aszaltra tétele, megvitatása, majd a közvéleménnyel való megismertetése.

– Ehhez kellenek a történettudomány vagy a régészet eredményei is.
– Mi eddig és ezután is új genetikai információkkal szeretnénk szolgálni a magyar és a nemzetközi közösséget. Számunkra az egységes történeti kép kialakítása a cél, amihez természettudósok és bölcsészek párbeszédére van szükség. Nálunk lehet nyíltan beszélni az őstörténetünkben fellelhető problémás kérdésekről is, sőt, jelenleg is ilyeneket vizsgálunk a tudományos projektünkben, például azt, hogy milyen kapcsolat lehetett a késő avar kor népessége és a honfoglalók között. Genetikus nyelvezetre lefordítva a kérdést: keveredett-e egymással a két népesség?

– És eddig mi látszik valószínűnek?
– A kutatási program július elsején kezdődött az intézetben. Nem szeretnék valószínűségekbe bocsátkozni, csak adatok alapján teszek kijelentéseket. Vizsgálatainkat az igen gazdag mellékletű szállási honfoglaló-temetők népességével kezdtük. Arról talán kevesebben hallottak, hogy a szegényesebb mellékletű, úgynevezett falusi honfoglalás kori temetők csontanyagát is vizsgáljuk. A kérdés úgy merül fel, hogy ha a szállási honfoglaló népesség csak kismértékben járult hozzá a mai magyarság genetikai képéhez, akkor mely más népességek adhatták a tömegeket?

– László Gyula szerint az avarok.
– Ha a honfoglalás korához képest időben visszalépünk a 9. század elejére, akkor a Kárpát-medencében az avar kori népességet találjuk. Ma már tudjuk, hogy ők biztosan megélték a honfoglalás korát, ezért nélkülözhetetlen a vizsgálatuk. Előzetes eredményeink alapján a kétféle temető népessége – a szállási és a falusi honfoglalás kori – genetikailag elkülönülőnek tűnik. Az Archeogenetikai Kutatóközpontban ilyen és ehhez hasonló fontos kérdéseket fogunk megválaszolni korszerű és nemzetközileg elfogadott módszerekkel.

– Milyen kutatásokat terveznek még?
– Megjelenés előtt áll a hun, avar és honfoglalás korból származó leletek férfiágon öröklődő Y-kromoszóma-vizsgálatának eredménye. Ebben többek között kimutatjuk, hogy a honfoglalás kori leletek apai és anyai vonalai ugyanabból a régióból származtak. Azaz a férfiak és a nők együtt érkeztek a Kárpát-medencébe, ezt korábban többen vitatták. Az eddigi kutatásaink alapján etnogenezisük az eurázsiai sztyeppezónában történt. Ezen belül két főbb geolokalizációs pontot írtunk le: Kelet-Belső-Ázsiát és a Kaukázus lábától északra elterülő pontusi-kaszpi sztyeppe terülét. Az Árpád-házat is vizsgálni készülünk hasonló módszerekkel.

– III. Bélán kívül – akinek csontanyagát nemrég vizsgálta meg egy kutatócsoport – ki jöhet még szóba? Macsói Béla herceg csontjait ismerjük még.
– III. Béla genetikai profilja kiindulási pontnak tekinthető minden Árpád-házi fiúági leszármazott azonosításához. Enélkül minden további, az uralkodó dinasztiára irányuló összehasonlító genetikai vizsgálat értelmetlen lenne, tehát a Kásler Miklós vezette kutatócsoport munkája minden dicséretet megérdemel. A potenciális Árpád-házi jelöltek vizsgálata, azaz azonosítása vagy kizárása nálunk fog történni, így akár az említett macsói hercegé is. Ezek a vizsgálatok is igen izgalmas eredményeket hozhatnak, hiszen lépésről lépésre lehetőségünk nyílhat egyre több Árpád-házi családtagot azonosítani, olyanokat, akikről eddig csak feltételezhettük, hogy azok lehettek. Tehát az Árpád-ház leleteinek további genetikai vizsgálata a Magyarságkutató Intézet Archeogenetikai Kutatóközpontjában folytatódik.

Magyar Nemzet