Nagy D. István
Igazán dicséretet érdemel Viorica Dăncilă miniszterelnök, amiért sikerült hibátlanul felolvasnia a kormány legutóbbi ülésén a valószínűleg neki gondosan tollba mondottakat, melyek szerint minden rendben az év első költségvetés-kiigazításával. Tartják az előirányzott hiánycélt, a gazdasági növekedés is a tervek szerinti, és folytatják a beruházásokat a prioritást élvező ágazatokban: az oktatásban, az egészségügyben, a közúti infrastruktúrában, a helyi fejlesztések terén. Nem felejtette el megemlíteni azt sem, hogy a megemelt fizetésekre és nyugdíjakra is rendelkezésre állnak a pénzügyi források.
Nem tudni, kormányfőnk mivel foglalatoskodott az elmúlt pár napban, de ezek szerint teljesen elkerülték azok a szakértők felől érkező jelzések, melyek nem kritizálják, hanem egyenesen földbe döngölik a büdzsékiigazítást és az általa vezetett csapat közpénzügyeket illető egész ténykedését. A miniszterelnök asszony által pozitívnak beállított büdzséátszervezés ugyanis a jelek szerint szinte kizárólag a kormány számára kedvező. Emellett elég alaposan rámutat, hogy a kabinet fő célja minden lehetséges csatornán keresztül pénzt szerezni, illetve – amint azt az önkormányzatokkal űzött játék esetében látni – forrásokat visszatartani. Ez pedig csak egyet jelenthet: nem kicsi a baj.
Ráadásul nem csak itt lóg ki a közmondásos lóláb. A pénzosztással, megvonással párhuzamosan ugyanis a kormány több olyan rendelkezést is igyekszik átcsempészni, melyeket normális országokban válságidőszakban szokás bevetni. Miközben sikerekről papolnak, egyre több olyan intézkedésről olvasni, amelyek kísértetiesen hasonlítanak az Emil Boc második miniszterelnöksége alatt bevezetettekre. A gond csupán az, hogy azok 2010-ben, a gazdasági válság idején születtek, míg most állandóan azt hallhatjuk, hogy mennyire jól áll Románia. Ezért legalábbis különös, hogy miért szándékoznak kivetni újabb adóterheket – például az ajándék- és üdülési jegyekre –, befagyasztani az állásokat a közszférában vagy éppen megakadályozni az önkormányzatokat az állam hibájából bekövetkezett bevételkiesésük visszaszerzésében. Vegyük még ehhez hozzá, hogy az elmúlt két és fél évben a gazdaság dübörgése közepette közel 30 milliárd eurónyi hitelt vett fel a kormány egyre előnytelenebb feltételek mellett (ebből csak idén mintegy 8 milliárdot). Csak érdekességként érdemes megjegyezni, hogy a már említett Boc-korszakban a Nemzetközi Valutaalaptól összesen nagyjából 12 milliárd eurót kölcsönzött Románia.
Nem kétséges tehát, amit egyes elemzők állítanak, éspedig, hogy adott intézkedések – így az önkormányzatoknak szánt összeg egy részének visszatartása és preferenciális alapon történő majdani elosztása – konkrét politikai célokat is szolgálnak, de az általános ok mégiscsak az az általános fejetlenség, ahogy a kormánykoalíció irányítani próbálja az országot: tűzoltásszerű, átgondolatlan, a pillanat hatása alatt hozott, az érintettekkel még véletlenül sem egyeztetett döntésekkel, amelyek azután újabb és újabb lukakat szülnek a költségvetésbe, hogy azokat aztán ismét csak foltozással igyekezzenek elfedni.
