A Nemzeti Liberális Párt múlt csütörtöki országos tanácsának elnöki kampánynyitó ülése után új reményekkel mehetünk ismét szavazni Iohannisra, ahogy ezelőtt öt évvel is tettük.
Ő semmit nem változott, amióta elnök, és most is olyan derűlátó, mint 2014-ben, amikor a Jól végzett munka Romániájával kampányolt. „Azt akarom, hogy 2018-ban és 2019-ben a románok lássák, a jól végzett munka országában élnek, egy nyugati országban, ahol tiszteletnek és megbecsülésnek örülhetnek” – mondotta akkor. Menet közben még meghirdette az Országprojektet és a Művelt Románia programot is. Aztán szunyókált vagy négy évet, és most mégis úgy érzi, nem rajta múlott, hogy mindebből semmi nem valósult meg. Még öt évig akar boldogítani, és ha ismét megválasztjuk, újult erővel esik neki Románia felvirágoztatásának.
Ehhez még szerinte az is szükséges, hogy egy másik szavazáson, a parlamentin is rész vegyünk és a Nemzeti Liberális Párt tagjaira szavazzunk, olyan illusztris személyiségekre, mint a gyászmagyar Ludovic Orban és a szájtépő hazaffy Rareş Bogdan. Ha ők nem találnak hatalomra jutni, akkor viszont Iohannis kénytelen lesz újabb öt évet elherdálni. Ha pedig nem sikerül megvalósítania semmit, akkor meg lehet változtatni az alkotmányt úgy, hogy lehetősége legyen egy újabb, harmadik ötéves elnökségre pályázni.
A rendszerválás után a politikai pártok állandóan azzal etettek, hogy ha rájuk szavazunk, megteremtik nekünk a jólétet, de sajnos ez valahogy nem sikerült. Valószínű, hogy a vallásosoknak lesz igazuk, akik azt állítják, hogy majd a túlvilágon leszünk boldogok, de ott sem mindenki, csak az, aki megérdemli. (Sajnos, onnan még nem jeleztek vissza.) Most mégis reménykedhetünk abban, hogy hamarabbacska beköszönt nálunk a Kánaán, amint erre Iohannisnak az NLP országos tanácsán részt vett 3500 küldött előtt elhangzott beszédéből következtethetünk. Mert amint mondta: a Szociáldemokrata Párt becsapta a választókat, csődbe vitte a gazdaságot, képtelen megvédeni a polgárokat, tűz alá vette az igazságszolgáltatást. Na már most, ha újabb öt évre újraválasztjuk Iohannist, és a következő parlamenti választásokon hatalomra juttatjuk a Nemzeti Liberális Pártot, megvalósulnak régi álmai, amelyek azért nem váltak valóra, mert ő szegény, csak az ország elnöke. Újabb jelszava szerint egy normális Romániát akar létrehozni. Bejárta a világot, és jártában-keltében látta, hogy ott a normális Amerika, London, Párizs, csak Románia nem normális. Ha még egy esélyt adunk neki, akkor megvalósítja összes elképzelését, és úgy lesz Románia egy normális ország.
De ne legyünk igazságtalanok, Iohannisnak voltak sikeres akciói is első elnöksége alatt. Járt már Amerikában Trump elnöknél, és ha minden jól megy, augusztus 20-án ismét oda megy. Sikerült jól bevásárolnia fegyverekből, és most ismét lehetősége lesz rá. Így meg tudjuk védeni Romániát ellenségeinktől. Megígérte, és megvalósult az is, hogy a nemzeti össztermék két százalékát honvédelemre költjük. A tanügynek nem sikerül a beígért 6 százalékot biztosítani, de az nem baj, hisz Iohannis tanárember volt, és biztosan látja, hogy még az is igen sok, amiben most részesül az ágazat. A román állampolgároknak vízum kell Amerikába, de nem gond, ha nem tudja elintézni a vízummentességet, mert lám, ő is román állampolgár, és mégis könnyedén parolázhat még az Amerikai Egyesült Államok elnökével is. Kitűnő a viszonya az európai vezetőkkel, meghívta hozzánk, és azok megcsodálták a román Nagyszebent. Merkel asszonnyal anyanyelvi szinten cseveg németül. Azt nem intézte el, hogy felvegyenek a schengeni övezetbe, de biztosan azért, nehogy valaki a mostani kormánynak tulajdonítsa az esetleges sikert. Keményen fellépett az ukrajnai románok érdekében is a szokásos stílusában, mert ha nem is mondott semmit, de nem ment el Kijevbe.
Ha netán újraválasztjuk, sok tennivalója lesz, hisz ebben az országban állítólag semmi sem működik, de szerencséjére a nemzeti kisebbségek problémáival nem kell foglalkoznia, hisz ő is és minden párt – az RMDSZ-en kívül –, egyetért abban, hogy azokat példásan megoldották.
Akkor meg minek foglalkozzon olyan semmiségekkel, mint például az úzvölgyi katonasírok helyzete, amely ügyben stílszerűen úgy hallgatott, mint a sír?