Egyedülálló élményben lehetett része mindazoknak, akik hétfő éjszaka kilátogattak a Benedek-mezei Vega Csillagvizsgálóhoz, nemcsak azért, mert több tíz hullócsillagot láthattak, és néhány lelkes amatőr jóvoltából a Holdat, Jupitert, Szaturnuszt és más égitesteket is szemlélhettek különböző távcsöveken keresztül, hanem azért is, mert ritkán van alkalmunk részt venni ilyenfajta tömegrendezvényeken, ahol nem dübörög a zene, hanem meghitt hangulatban, csendben heverhetünk a csillagfényes nyári ég alatt, és emberek százaival együtt élhetjük át létünk jelentéktelenségét és egyben jelentőségét a mindenség tükrében.
Az első meglepetésben akkor volt részünk, amikor a Sepsiszentgyörgyről az Előpatak felé vezető országútról – ahol hétfő este tíz óra körül alig közlekedtek a járművek – letértünk a Benedek-mezei tábor felé vezető földútra, melynek mindkét oldalán annyi autó parkolt, hogy alig tudtunk egyetlen parkolóhelyet találni. Amint sétáltunk a csillagvizsgáló felé, halkan beszélgető kisebb-nagyobb embercsoportokkal találkoztunk: egyesek társaikat keresték a félhomályban, mások az égboltot bámulták, és többen is azon bosszankodtak, hogy az erős holdfény mennyire zavarja a látványt. A helyszínre érve megdöbbentett az a fegyelmezettség, mellyel a jelen lévő mintegy két-háromszáz ember csendben ücsörgött a sötétben, figyelmesen szemlélve az égboltot, csak néha zúgva fel egyhangúlag, amikor egy-egy fénycsóva megvillant az égen.
A Perseidák (Hullócsillagok éjszakája) elnevezésű eseményt Csere Mihály informatikus, amatőr csillagász szervezi immár 2013 óta minden augusztus 12-ről 13-ra virradó éjszakán a Benedek-mezei Vega Csillagvizsgálónál, ahol azonban az esős idő miatt több alkalommal is eredménytelen volt a megfigyelés. Ezúttal tiszta volt az ég, de a növekvő Hold fénye valóban rendkívül zavart, örülhetett az ember, ha egész éjszaka folyamán láthatott mintegy 20-30 fénycsóvát a jó esetben óránként feltűnő 60-100 helyett. A rendkívül nagy fényszennyezés miatt a szervezők igyekeztek kiszorítani mindenfajta fényforrást az eseményről, nemcsak autókat nem engedtek fel a csillagvizsgálóhoz, hanem a lámpák, telefonok használatát is tiltották. A szakemberek szerint a sötéthez való alkalmazkodás 20–40 percig is eltart, amit egy telefonnal fél másodperc alatt el lehet rontani.
Csere Mihály főszervező lapunknak elmondta, hogy ez az ötödik sikeresnek mondható rendezvényük, hisz annak ellenére, hogy a Hold elnyomja a halványabb csillagok fényét, jól megfigyelhető az égbolt, és ilyen sokan még soha nem érkeztek a Perseidák megfigyelésére. Bevallása szerint arra készültek, hogy csupán a Vega Csillagvizsgáló felszerelését használják az égbolt szemléléséhez, de több amatőr csillagász is érkezett Brassóból, Bodzafordulóról, Csíkszeredából, Kézdivásárhelyről, Kovásznáról, Szentegyházáról, és egyesek saját távcsöveiket is elhozták, így több eszközzel is megfigyelhették a csillagokat az érdeklődők. Amint személyesen is meggyőződhettünk róla, ezen az éjszakán nagyon látványos a Hold, a Szaturnusz és a Jupiter is, ezért mindegyikre távcsöveket állítottak, hogy a résztvevők közül bárki megcsodálhassa azokat. Mi több, a kíváncsiskodók néhány csillagászati alapismeretet is elsajátíthattak a szervezők készséges magyarázatai nyomán.
Kérdésünkre Csere Mihály elárulta, hogy már gyermekkora óta érdeklődik a csillagászat iránt, miután Rabocskai László, a földrajztanára rendkívül izgalmas módon mutatta be az osztályának az égitestek működését. Később, a 2000-es évek elején részt vett a néhai Kónya Ádám – Ádi bácsi – által szervezett megfigyeléseken is, mintegy tíz éve pedig saját felszerelést vásárolt, melyet évről évre bővít. Ma már asztrofotózással is foglalkozik. Mint kifejtette, a Perseida-nézéshez csupán egy pokróc szükséges, melyre ráfekhet az ember, a Hold megfigyeléséhez pedig elég egy olcsó távcső. Az asztrofotózáshoz azonban mélyen bele kell nyúlni a zsebbe: az égitesteket csak rendkívül pontos felszereléssel lehet megörökíteni.
Háromszéki fotósok hétfőről keddre virradó éjszaka a Vadas-tetőn fényképezték a meteorrajt. Fotó: Gáspár János
Várhelyi Attila sepsiszentgyörgyi fizikus is bekapcsolódott a beszélgetésbe, felhívva a figyelmet, hogy a magyar csillaghullás elnevezés félrevezető, mert egyesek azt képzelik, hogy tényleg lehullhatnak a csillagok az égről, és milyen kár lenne, ha ismert csillagképek, esetleg a Göncölszekér is lehullana... „Tudni kell, hogy a csillaghullásnak nevezett jelenség alkalmával az utoljára az 1860-as években látott Swift-Tuttle üstökösnek a maradványával találkozik a Föld, a hullócsillagok pedig apró porszemek, amelyek nem gyúlnak ki, nem égnek el, hanem ionizálják a levegő molekuláit, tehát egy rekombinációs sugárzást látunk ilyenkor” – mondta a szakember. Ez a törmelék pontosan úgy kering a Nap körül, mint a Föld, de sokkal nagyobb a keringési ideje, tehát nagyjából egy bizonyos helyen van, a Föld pedig éves vándorútjai során mindig eléri ezt a törmeléket. Amikor bekerül a légkörünkbe ez a meteorraj, akkor történik a csillaghullás jelensége. Csere Mihály hozzátette: a Perseidákat már a kínaiak feljegyezték időszámításunk szerint 37-ben, a magyar nép pedig Szent Lőrinc könnyeinek is nevezi őket, ugyanis augusztus 10-én halt meg Szent Lőrinc, és állítólag az ő könnyei jelennek meg két napra rá az égen.
Az esemény helyszínén található Vega Csillagvizsgálóról megtudhattuk, hogy számítógéppel vezérelt kupolája, valamint a benne lévő távcső és kamera is alkalmas arra, hogy asztrofotókat készítsenek vele, de nem használják folyamatosan. Az épület a Cosys cég tulajdonában van, a cégvezetőnek ugyanis hobbija a csillagászat és az amatőr rádiózás. Felesége, György Teréz lapunknak elmondta, hogy ő a Benedek-mezei tábor felelőse, de az elmúlt évek során maga is elsajátított néhány csillagászati alapismeretet, és csillag-túrákat is szervez a táborok résztvevőinek. Kérdésünkre, hogy mikor a legjobb az égboltot vizsgálni, kijelentette, hogy bármikor, amikor tiszta, és nincs ekkora holdfény.
