Terepszemlével egybekötött sajtótájékoztatóra hívta a média képviselőit Uzon község polgármestere, Ráduly István, aki a megvalósított, folyamatban lévő és tervbe vett, a község minden települését érintő munkálatokról beszélt. Mindezekre a község 67,107 millió lejt nyert el különböző pályázatok révén.
A községvezető elmondta, uniós forrásokból a Vidéki Befektetéseket Finanszírozó Ügynökségen (AFIR) keresztül összesen 22,178 millió lejt nyertek el, ebből 12 eddig megvalósított projektre 7,153 millió lejt kaptak, másik hat projektben 15,025 millió lejre kötöttek finanszírozási szerződést. Kormányalapokból a Helyi Fejlesztési Nemzeti Programon (PNDL) keresztül 17 projektre, az Országos Beruházási Társaságtól (CNI) 1 projektre, a Környezetvédelmi Minisztérium közreműködésével a Világbankkal közös 3 projektre 34,364 millió lejt fordíthatnak a következő időszakban a község fejlesztésére.
Az összehasonlítás kapcsán Ráduly István elmondta: az uniós pályázatok megvalósítására rövidebb határidőket kapnak, egy-egy munkálatra megszabott költségvetést utalnak ki, de a finanszírozás folyamatos, jelentős összegeket lehet lehívni a projekt szakaszaiban. A hazai költségvetésből finanszírozott projektek kivitelezési határideje hosszabb, a költségvetés kiszámolása is rugalmasabb. Ellenben fennáll a lehetősége annak, hogy a megvalósítási idő alatt kormányváltásra kerül sor, így könnyen elveszíthető a finanszírozás – részletezte a különböző pályázatok előnyeit és hátrányait a polgármester.
Jelentős összeget – 2,42 millió lejt – költöttek a helyi költségvetésből is a község számára szükséges beruházásokra a 2016–2019-es időszakban. Ez évi 400 ezer lejes kiadást jelent, amit nem sok község költségvetése tesz lehetővé. Példaként említette a szentivánlaborfalvi járda építését, a munkálat egymillió lejbe kerül, így három évre, illetve szakaszra osztották fel. Most a második szakaszon dolgoznak, jövőben befejezik a három kilométer hosszú falu járdájának építését.
A polgármester leszögezte, arra törekednek, hogy vállalkozóbarát környezetet alakítsanak ki a községben, hogy biztosítsák a szükséges infrastruktúrát. Így vált lehetővé, hogy a községben 220 vállalkozást tartanak nyilván, ezek hatvan százaléka egyéni és családi vállalkozás, melyeknek jelentős hányada a kürtőskalács és házikenyér sütésére, eladására szakosodott.
A terepszemle során a polgármester már elkészült vagy folyamatban lévő munkálatokat mutatott be: útjavítást, vízvezetést, szennyvízcsatorna-létesítést, járdaépítést, iskolajavítást, megvásárolt erőgépeket, könyvtárat, kultúrotthont, szociális központot, ravatalozót és több más kisebb-nagyobb fejlesztést.
Ráduly István kiemelte, az utóbbi hét év megvalósításai a polgármesteri hivatal alkalmazottainak, a helyi tanácsosoknak is köszönhetők, hiszen mindenki pozitív hozzáállást tanúsított, mindig a valós szükségletek alapján döntöttek, szóba sem jött politikai hátterű határozat, így az együttműködés eredményt hozott. Ugyancsak jónak nevezte az együttműködést a megyei tanáccsal, Tamás Sándor tanácselnökkel is. Rövid-, közép- és hosszú távú célokat tűznek ki úgy, hogy a munkálatok természetes sorrendben kövessék egymást. Például soha nem aszfaltoznak utcát, amíg ott nincs kiépítve a föld alatti infrastruktúra – magyarázta. Összegzésként kijelentette: az elmúlt hét év munkájának már vannak beérett, „leszakított” gyümölcsei, mások épp érésben vannak.
