Mintegy félezer gyermek részvételével kezdődött hétfőn a Krisztus Király római katolikus plébánia által szervezett tizenkettedik evangelizációs hét, ahol az ismerkedés, barátkozás lehetősége mellett szellemi-lelki feltöltődésre, befogadó és szeretetteljes közösségre találnak évről évre gyermekek és felnőttek egyaránt. A népszerű sepsiszentgyörgyi rendezvény idei mottója: Isten a mi oltalmunk.
Kedd reggel már több mint ötszázan jelentkeztek a napi foglalkozásokra, a különböző korosztályba tartozó, húsz csoportba osztott gyermekekkel idén több mint negyven önkéntes pedagógus foglalkozik. Mindenki tudja, az udvar melyik részén áll a tűző naptól védő kis filagória, ahol az asztalok körül mesélnek, játszanak, sokat kézműveskednek, de fogócskázni vagy éppen énekelni, színes lufikkal kergetőzni is lehet.
Az új jelentkezőket mindenhol szeretettel fogadják, bemutatják a csoportnak, sőt reggelivel is kínálják, a gyermekek zöme pedig pillanatok alatt egymásra hangolódik, és még a legkisebbekkel sincs különösebb gond, a korábbi evangelizációs táborokból visszajáró tizenévesek őrangyalként vigyáznak rájuk, kísérik és segítik őket a nap folyamán. Az a gyermek, aki eljön ezekre az alkalmakra, a hasznos foglalkozások mellett lelki nevelésben is részesül, ami azért is fontos, mert nem biztos, hogy alkalma adódik arra, hogy családjával minden vasárnap templomba járjon – fejtette ki lapunknak Huszti Kincső Beáta, ki harmadik éve segíti önkéntesként a csoportokat.
Péter Kinga tanítónő csoportjában tegnap arról beszélgettek a reggelit követően, ki hogyan tud jót cselekedni otthon, mivel tud apának, anyának segíteni a napi teendőkben. A számos választ szülő kérdés nem véletlen: az idei evangelizációs hét tevékenységei során négy jelképes állat által képviselt erényeket járják körbe, s ezeket próbálják közelebb hozni a gyermekekhez. Kedden az áldozatot jelképező bárány került középpontba, a napi tevékenységek pedig arra világítottak rá, mit tudunk más helyett megtenni. „Tanuljuk meg, az áldozatvállalástól lesz több az életünk, ha odaadjuk magunkat, az emel fölfelé minket” – fogalmazott lapunk érdeklődésére Dávid György plébános. Szó lesz továbbá a békéről és a lélekről, melynek szimbóluma a galamb, illetve az alázatról, melynek jelképe a szamár. Az oroszlán az erő jelképeként kerül a tevékenységek középpontjába, s különösen azt hangsúlyozzák majd, hogy az erő nem az eltiprásban, hanem a gyengék fölemelésében, oltalmazásában mutatkozik meg valójában.
Dávid György szerint ez feladatunk, hiszen Isten vigyáz ránk, nekünk pedig másokkal kell ugyanezt tennünk. Úgy véli, ha a gyermekek ebben a légkörben eltöltenek egy hetet, élményekkel gazdagon távoznak. Lényegesnek tartja, hogy megtapasztalják: ebben a közösségben elfogadják és szeretik őket, vigyáztak rájuk, s ők maguk is tettek valamit, a nagyobbak segítettek a kisebbeknek, azaz megmutatták egymásnak, hogy valóban képesek mindarra, amiről tanultak, beszélgettek. Ezt az élményt viszik magukkal, ettől változnak, ez a lényeg és ezért fontos ezt a munkát folytatni – összegzett a Krisztus Király plébánia vezetője. Állítja, „az egyháznak nem a fejtágítás a lényege, sokkal inkább az, hogy a szívet megérintse”.
