Fekete Réka
A magyar közösséget ért hátrányos megkülönböztetéseket nem lehet és nem is szabad rangsorolni, de talán az oktatásban történő akadályoztatás jár az egyik legsúlyosabb következménnyel, mert anyanyelvünk és az anyanyelven való érvényesülés forog kockán.
Ha megfosztanak magyar iskoláinktól, történelmi hagyományokkal rendelkező magyar felsőfokú intézményeinktől, megmaradásunk kerül veszélybe. De azzal is csapást lehet mérni közösségünkre, ha lehetetlen elvárások miatt kiesnek a rostán azok, akik nem beszélik az állam nyelvét anyanyelvi szinten, ha az óvodától az egyetemig azzal szembesítik őket, hogy emiatt kevesebbek román társaiknál.
Hogy miért időszerű ez a kérdés vakáció kellős közepén? Nem csak azért, mert közeleg a pótérettségi, hanem mert úgy tűnik, folytatni kell a harcot egy olyan ügyben, amelyről már-már azt hittük, megnyertük, és amelyről a múlt hónapban a nép ügyvédje is megállapította, hogy diszkriminatív a kisebbségi diákokra nézve. Egy 2016-os minisztériumi döntés értelmében ugyanis lehetővé vált, hogy az egyetemi alapképzésre, mesterire, doktori képzésre jelentkező diákokat a román nyelv ismeretéből vizsgáztassák, ha nem román tannyelvű középiskolát végeztek. Előbb az ombudsman kérte az oktatási minisztériumot, hogy vonja vissza a rendelkezést, a napokban pedig Asztalos Csaba, az Országos Diszkriminációellenes Tanács elnöke tette szóvá a módszertan diszkriminatív jellegét, miután az oktatási minisztérium egy uniós jogszabályra hivatkozva elutasította a rendelkezés érvénytelenítését. A szaktárca leszögezte, az idegen nyelvek esetében három próbán – írásbeli, szóbeli és szövegértés – kell bizonyítani a nyelv ismeretét, és hat különböző szinten kell teljesíteni a nyelvi követelményeket, erre pedig a hazai román nyelvi érettségi vizsga nem alkalmas. A minisztérium tehát akaratlanul is beismeri, hogy hibás a rendszer, mégsem néz körül saját háza táján, inkább az egyetemekre felvételizők nyakába varr egy újabb diszkriminatív megmérettetést.
Hol voltak a magyar közösség minisztériumi képviselői, amikor ez a rendelkezés megszületett? Miként nézheti tétlenül a kisebbségi oktatásért felelős magyar államtitkár, hogy ugyanazt az érettségi vizsgát a román diákok esetében megfelelőnek tartja a szaktárca a román nyelv ismeretének mérésére, de elutasítja, ha kisebbségi tanulóról van szó? Meddig adják nevüket magyar tisztségviselők olyan döntésekhez, amelyek súlyosan sértik jogainkat? Ha pedig arra hivatkoznak – ahogyan nemegyszer történt –, hogy nem tudtak róla, akkor miért vállalnak szerepet olyan gépezetben, ahol mellőzik őket még az olyan döntéseknél is, amelyekért ők felelnek?
Válaszok helyett határozott kiállást várunk mindazok részéről, akik felelősséget vállaltak közösségünk érdekeinek képviseletére, jogaink megvédésére. Ha nem így történik, súlyos, visszafordíthatatlan veszteségek érhetnek. Ezt pedig egyetlen választott vagy kinevezett képviselőnk sem akarhatja.
