A tegnap délutáni ünnepi misére zsúfolásig megtelt a Szent József-plébániatemplom, sokan a templomkertben, az Erzsébet parkban várták ki a mise végét, a szabadtéri ünnepség kezdetét. Az idei Szent István-ünnepségen a szervezők a fiataloknak adtak szerepet, így a templom kórusa mellett Csutak Krisztina szavalt, István király életét Tuzson Balázs másodéves papnövendék elevenítette fel.

Benkő Erika parlamenti képviselő szónoklatában kiemelte, augusztus 20-a az a ritka ünnepünk, amikor nem valamilyen szomorú eseményre emlékezünk, hanem a magyar államiság ezeréves fennállását és az államalapító nagyságát, józan előrelátását, bölcs döntéseit ünnepeljük. A Szent István-i örökségre joggal lehetünk büszkék, hisz a magyarság nem tűnt el a történelem süllyesztőjében, hanem Európa nagy nemzetei között méltó helyet szerzett magának, megőrizve azt a képességét, hogy beleszóljon abba, milyen irányba dől el a kontinensünk sorsa – mondta Benkő Erika. Méltatta István király felismerését a kereszténység felvételének szükségességéről, úgy vélte, a kereszténység nélkül ma egy másfajta, sokkal rosszabb világban élnénk – és nekünk, székelyeknek, akik évszázadokon át a nyugati civilizáció legkeletibb kapujának őrzői voltunk, továbbra is történelmi feladatunk védeni és óvni kultúránkat és civilizációnkat. A ma politikusai, különösképp Románia mai vezetői is inspirálódhatnának Szent István intelmeiből, aki a nagy államalkotó nemzetek vezetőinek önbizalmával és nagyvonalúságával rajzolta meg az együttélés kereteit magyarok és nem magyarok számára a Kárpát-medencében: Szent Istvántól a román politikai osztály megtanulhatná, hogy nem szabad és nem kell félni az értékalkotó közösségektől, mert ők csak hozzátesznek az állam nagy egészéhez, s jobb a közösségi alkotó energiákat szabadon hagyni, mint félelemből őket korlátozni – figyelmeztetett a képviselő, aki szerint Szent István nagy szellemi öröksége: tegyünk meg mindent azért, hogy ezeréves szabadságunkat megőrizzük. Mert a nemzetek szabadsága az egyenlők szabadsága, és élni csak szabadon érdemes – zárta beszédét Benkő Erika.

Szent István szobrának ko­szorúzását követően Hajdú János főesperes áldotta meg a Diószegi Pékség által szolgáltatott nemzet kenyerét, Szabó Lajos esperes azt kérte: Szent István ünnepe legyen figyelemfelhívás arra, hogy vissza kell térnünk a gyökerekhez, e napon a jelszavunk az legyen: nem adjuk fel hitünket, szép magyar nyelvünket, kultúránkat, Erdélyországot, magyar népünket. Az ünnepség himnuszaink közös eléneklésével zárult, majd az óriáskenyereket felszelték és szétosztották a nagyszámú közönségnek.