Gulyás szerint a közép-európai összefogás már ma is láthatóan képes befolyásolni az európai döntéshozatalt. „Sokaknak ez nem tetszik, és az évszázados konfliktusok fenntartásában érdekeltek” – mondta. Az erdélyi magyarságot érő folyamatos provokációkról kijelentette: azoknak nem lesz nyertese, de magyarok és románok együtt válhatnak veszteseivé. Gulyás Gergely úgy vélte: Szent István műve egy olyan otthon teremtése volt, amelyet az egymást követő nemzedékek örökségként adhatnak tovább. Kőházhoz hasonlította ezt az otthont, „amelyhez minden nemzedék hozzáépítette a magáét, amelyből időnként leválasztottak egy-egy szobát, időnként tűz pusztította vagy éppen szégyenszemre mi adtuk fel”. A Szent István által több mint ezer esztendővel ezelőtt letett alapok azonban mindig elég erősek voltak ahhoz, hogy a házat újjá és tovább lehessen építeni – mondta a miniszter.

A több mint ezer éve alapított magyar állam elhozott bennünket a 21. századba, és ez akkor is igaz, ha számunkra a leghátrányosabb, hogy a nemzetek határai eltérnek az országhatároktól – jelentette ki, hozzátéve, hogy a magyarság megmaradásának egyik legfontosabb eszköze a kultúra. „Soha sem köszönhettünk annyit a magyar kultúra művelőinek és ápolóinak, mint a Trianon utáni Erdélyben, Felvidéken, Kárpátalján és Délvidéken vagy a diaszpórában” – állapította meg.

Gulyás Gergely ezután átadta az idén alapított Kallós Zoltán Külhoni Magyarságért Díjat a Kolozsvári Magyar Napokat szervező Kincses Kolozsvár Egyesületnek. A díjat az egyesület elnöke, Gergely Balázs vette át. A nemzeti ünnep alkalmából a Határon Túli Zenészek Szimfonikus Zenekara és a Purcell Kórus adta elő Felix Mendelssohn-Bartholdy Paulus című művét.