Tusnádfürdőn felidézték a háromszéki önvédelmi harc utolsó eseményeit, ahol Csíkszentgyörgy szülötte, Gál Sándor (1817–1866) honvéd vezérőrnagy még egyszer megkísérelte feltartóztatni az előnyomuló cári és osztrák csapatokat. 1849. július 29-én sikerrel állt ellen az oroszoknak, de július 31-én már nem bírta a nyomást, és visszavonult a Mitácsi-hágóig, ahol még rövid ideig tartó harc bontakozott ki. Itt ért véget Háromszék másfél éves szabadságharca. A Nagytusnád feletti teraszról szépen bontakozott ki a kirándulók szeme előtt a Dél-Hargita tetején levő Mitácsi-hágó, az említett történelmi színhely, majd a Csíki-havasok lábánál Csíkszentgyörgy, Gál Sándor szülőfaluja.

Középcsíkban már csak amúgy sorakozott a többi történelmi emlékhely: a csíksomlyói búcsújáróhely, a madéfalvi emlékmű. Szó esett a Siculicidiumról, a honfoglaló magyarok jelképes madaráról, a turulról, a véres veszedelem eseményeiről, megkoszorúzták az emlékművet és azt közös fényképen örökítették meg. A gyimesi táj lenyűgöző volt, egy maroknyi vakációzó tanuló – Sánta Noémi Krisztina, Vida Dalma Henrietta, Szász Gyula, Kölcze Tihamér és mások – bevallotta, hogy első alkalommal jutottak el a gyimesbükki ezeréves határig. Sorra ismerkedtek Gyimesbükk történelmi látnivalóival, a Rákóczi-vár romjaival, a vasúttörténeti kiállítással, a kontumáci templommal, a vesztegintézettel, a történelmi emlékösvény gelencei faragóművész, Kelemen Dénes és fia által készített remekeivel. A vakációzó tanulók határtalan örömmel próbálták ki a számukra „szuper felsőloki bobpályát”.

Az emléktúra ötlete az Erdélyi Magyar Néppárt megyei önkormányzati képviselőjétől, Fazakas Pétertől származik, aki egyesületünk támogatója – nyilatkozta Szabó Ferenc, a túraút és az egyesület szervezője, aki elmondta, hogy nyolc csapat részvételével készülnek minifoci-mérkőzést szervezni az angyalosi műgyepes pályán, augusztus 26-án pedig egy csapatuk elzarándokol az úzvölgyi megemlékezésre.