Vidám gyerekek fogadtak a helyszínen, örömmel vezettek körbe az egyik épületben, készséggel mutatták a szobákat, ahol néhány napig lakhatnak. Pajkosak, csintalanok voltak, játékosan csipkedték, lökdösték egymást, valószínűleg a sok táborbeli játék sem volt elegendő arra, hogy levezessék azt a rengeteg energiát, amely felszabadult bennük azáltal, hogy egy időre mentesültek az otthon ilyenkor szokásos kemény nyári munkáktól. A táborról, a részt vevő gyerekekről és a nappali központ történetéről a gyermekjóléti és családsegítő szolgálat vezetőjével, Torma Verával beszélgettünk.

2011-ben indította a Diakónia a gyermekjóléti és családsegítő központját Kőröspatakon, ahol először 30 gyerekkel kezdtek el foglalkozni. 2013-ban, amikor a táborhelyet építették, bibliahetet tartottak a helyi gyerekeknek, és akkor derült ki számukra, hogy milyen sok cigány gyermek él a faluban. Amint a központ vezetője elmesélte, megtöltötték a kultúrotthont, és szívták magukba mindazt, amit hallottak. Később meglátogatták őket az otthonaikban, és rádöbbentek, hogy iszonyú nyomorban élnek, segítségre volna szükségük. Ezért támogatókat hívtak, megmutatták nekik a gyerekek életkörülményeit, és így az osztrák Stepich Alapítvány és a Diakonia Austria támogatásával 2014-ben elindult az a nappali központ, ahol jelenleg 42 nehéz sorsú cigány és magyar gyereknek biztosítanak napi meleg ebédet és oktatást.

2014 óta minden évben tábort is szerveznek ezeknek a fiataloknak, ahová sajnos nem szoktak mindnyájan eljutni, mert a legtöbb gyerek nyáron dolgozik, el van szegődve mindenféle mezei munkára. Torma Vera szerint a táborlakók jó része visszajáró vendég, és azért jönnek el évről évre, mert itt nem akarják oktatni, nevelni, integrálni őket, a cél csupán az, hogy jól érezzék magukat. „Ilyenkor próbáljuk gazdagítani például a képi világukat, olyan játékokat találunk ki, amelyekre az iskola nem ad lehetőséget. Próbáljuk arra ösztönözni őket, hogy álmodjanak, legyen elképzelésük arról, hogy mit szeretnének az életben” – fogalmazott a központ vezetője, hozzátéve: most már oda jutottak, hogy tudnak beszélni az érzelmeikről, szavak által is meg tudják oldani a konfliktusokat, kényes helyzeteket. A tábor programja igen változatos, de többnyire különböző játékokból áll, minden évben próbálnak meghívni olyan közismert vendégeket, akiktől játszva tanulhatnak a gyerekek. Idén Máthé Kincső tévé- és rádióriporter, a Friss FM műsorvezetője volt a vendégük, aki Halandzsabandzsa nevű játékos tréningje során kommunikálni tanította őket.

A táborban sok önkéntes is tevékenykedik, csak így lehet biztosítani a gyerekek számára azt a békés, örömteli környezetet, amely otthon nem mindenkinek adatik meg. Mint megtudhattuk, már a puszta körülmények is – a vetett ágy, a fürdőszoba – olyan nagy élményeket jelentenek számukra, hogy alig akarnak aludni a táborban, próbálják kihasználni minden percét annak, hogy ott lehetnek. Torma Vera szerint az önkéntesek közül is sokan visszajárnak, hisz ők is sokat kapnak ettől a tábortól: itt rádöbbenhet az ember saját jólétére, és azáltal, hogy segíti, szereti ezeket a gyerekeket, lélekben is gazdagabbnak érezheti magát. „Számos példa mutatja, hogy az integráció nem működik, s talán nem is ezt várja tőlünk a Jóisten. Az egyetlen dolog, amivel eredményt lehet elérni náluk, az a szeretet” – tette hozzá.