A bánsági Egresen végzett ásatások során a kutatók feltételezhetően megtalálták annak a két sírépítménynek az alapját, amelyben egykor II. András magyar királyt és második feleségét, a konstantinápolyi császárlányt, Courtenay Jolántát temették el.
Langó Péter régész, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem oktatója elmondta: a két sírépítmény elhelyezése alapján valószínűsítik, hogy ezeken feküdhetett az a két kőszarkofág, amelybe egykor a királyi párt temették. A templom legelőkelőbb helyén, a hosszanti hajó és kereszthajó kereszteződésében található „négyzetben” találták meg ugyanis a két téglaépítményt, amelyen feltételezhetően a két szarkofág feküdt. „Az egyik szemem nevet, mert úgy tűnik, hogy egy Árpád-házi magyar király sírjának a helyét tudtuk rekonstruálni, a másik szemem viszont sír, hiszen valószínűleg nem fogjuk megtalálni a királyi pár maradványait” – fogalmazott Langó Péter. Biztosan csak akkor lehet majd kijelenteni, hogy a két sírépítmény a királyi páré volt, ha az egresi ciszterci monostor teljes feltárása megtörténik.
Egyelőre a templom területének csak azt a részét – mintegy tíz százalékát – kutatták, ahol a királysír helyét valószínűsítették. Langó Péter hozzátette: a királyi párt feltételezhetően nem a földbe, hanem a templom járószintje fölé emelkedő szarkofágokba temették. A monostort viszont a tatárok, majd a törökök is elpusztították, így feltételezhető, hogy a sírok is a rombolás áldozatául estek.
A nagylaki határátkelőhelytől légvonalban kevesebb mint tíz kilométerre, a Maros bal partján fekvő településen 2013-ban kezdődött meg a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Régészettudományi Intézete és a helyileg illetékes temesvári Bánsági Múzeum közös kutatási programja, melynek legfőbb célja a királyi sír megtalálása volt. Idén a Jolánta Kulturális Egyesület koordinálásával, az Árpád-ház Program keretében, a Bethlen Gábor Alap támogatásával folytatódott a korábbiaknál jóval nagyobb volumenű ásatás három hónapon keresztül. Az ásatás során 160 négyzetméter nagyságú területet sikerült átkutatni az egykori apátsági templomban és annak déli részén. Kerámiaedények, ékszerek, arany- és ezüstpénzek, bronzveretek, kódexveretek kerültek elő – uralkodói jelvényeket azonban egyelőre nem találtak.
A III. Béla király által 1179-ben alapított egresi apátság csaknem négy évszázadon keresztül a ciszterciták legfontosabb magyarországi rendháza volt. A kolostor feltárása és az ott 1235-ben eltemetett II. András király sírjának megtalálása azért is fontos, mert a magyar középkori királysírok többsége megsemmisült.
